Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

GÖMÖRI János: A nyugati határvidék korai sáncvárairól, Különös tekintettel Sopronra

István király ezüst denárának köriratában is szereplő PRESLAWA ClV(itas) névben (STEINBÜHEL 2007: 63). A pozsonyi civitas (vár) nevének I. István kori fémpénzen való dokumentálása, „ércnél maradandóbban" emlékeztet arra, hogy első királyunknak már vára állt Pozsonyban. A személynévi eredetű Pozsony városnév — feltevések szerint — a királyi határvár első itteni ispánjának német, vagy cseh eredetű nevéből származik (1001: Poson). Moson Ad Flexum római tábortól 2-2,5 kilométerre, a Király-dombon épült meg a 300x150 m alapterületű, lekerekített sarkú, téglalap alakú vár. A vár helye már a XIX. század 80-as éveitől ismert, de kutatása csak 1952-ben kezdődhetett el. Kutatói: Pusztai Rezső, Tomka Péter (1976, 1987) és Aszt Ágnes (2006: 123). A helyenként még mintegy két méter magasan álló, kazettás szerkezetű sánc 15-25 méter széles és egyes szakaszain szinte salakosra égett. A suburbiumból csak szórványos leletek ismertek. A Szent István korára keltezett vár neve először 1046-ban, Musun formában fordul elő. A királyság kapujaként, mint Porta Regni, a nyugat felől vezető hadiutat zárta le (ASZT 2006: 121-123). A vár gyakran a trónviszályok résztvevőinek (I. Péter, I. András, Salamon) mentsvára volt. 1074-ből ismert a vár német neve: Wieselburg (Miesenburg formában). 1096-ban Kálmán király csapatai — Sopronhoz hasonlóan - Moson előtt is megállították a keresztes hadakat. A tatárok nem tudták elfoglalni a várat. A mongol invázió után - Sopronhoz hasonlóan - a Johannita lovagokra bízta IV. Béla a vár védelmét. A mosoni határerőd - a sopronihoz hasonlóan — fontos szerepet játszott a Babenberg örökségért folytatott harcokban, 1271-ben, II. Ottokár támadása idején (ASZT 2006: 121-123). Egy védművek nélküli Árpád-kori település helyén a XIII. század közepe felé, kőből épültek meg az óvári vár (Castrum Altenburch - Castrum Ouar) kapui, lakótornya és vizesárokkal övezett falai (ASZT 2006: 124). Kapuvár Kapuvár Árpád-kori vára az egyelőre még nem azonosított korai központok, illetve határvárak közé tartozik. 1952-ben a Hanság szélén, a Kapuvár melletti Földvárdombon, az Árpád-kori gyepűvonal feltételezett erődítményének a területén Nováki Gyula (1964) végzett kisebb kutatásokat: a 170x80 m-es kiterjedésű ovális várban és a - helyenként mintegy 3 m szélességben vörösre égett — sáncokon kívül is csak őskori kerámiatöredékeket talált. Egy donációs oklevél 1162-ben említi korai várát („castrum, quod vulgaliter Capuu dicitur'). 1291-ben szerepel: castellanus de Kapu. 1387-ig kirá-