Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

Kiss Gábor - ZÁGORHIDI CZIGÁNY Balázs: A vasvári ispáni sáncvár

Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 31 (2007) Bevezetés Vasvár várának holléte mindig is élénken foglalkoztatta az emberek képzeletét, ami valószínűleg azzal indokolható, hogy bár maga a település neve is magában rejti az egykori erősség emlékét, ennek ma — és valószínűleg így volt ez évszázadokkal ezelőtt is - semmi látható nyoma sincs. így érthető, hogy a környék szinte egyetlen ma is élő, de számos archaikus vonást őrző mondája a vár eltűnéséhez kapcsolódik. A Feneketlen-tó története egy, várúr gonoszsága, vagy lakóinak bűnös élete miatt elsüllyedt várról szól, melynek kulcsát időnként egy kígyó hozza felszínre, mintegy felkínálva azt az arra érdemes személynek. A néphagyomány, mely a XIX. század közepétől dokumentálható és ma is gyűjthető, a vár helyét a város mellett fekvő vizenyős területekre, a Szentkúti búcsújáróhely közelébe, a mai Csónakázó-tó környékére teszi, ahol egy naiv indíttatású, de a mondát látványosan megjelenítő monumentális műalkotás is őrzi az emlékét.

1 Mint ahogy a mondabeli kígyótól sem tudta senki sem elvenni a kulcsot, úgy az egykor kétségtelenül létezett vár holléte körüli kérdések kulcsát sem találta meg mind ez ideig egyetlen kutató sem. A számos feltételezés után 2001-ben mi is közzé tettünk egy topográfiai rekonstrukciót, amelyben Vasvár várát az ispánsági központok Németh Péter által megfigyelt hasonlóságai alapján (NÉMETH 1981) új helyre, a város feletti magaslaton álló Szűz Mária-templom környékére, a mai temető helyére lokalizáltuk (KlSS és Z. CZIGÁNY 2001). A rekonstrukció megállapításairól hangsúlyoztuk, hogy „csupán feltételezéseken alapulnak, a végső szót - a meglelt vár sáncának átvágásával — a régészetnek kell kimondania!" (KlSS és Z. CZIGÁNY 2001: 356). Az óhaj azóta teljesült, ha nem is szabályos régészeti ásatáson, de egy földmunka eredményeként napvilágra került a vár sáncának árka, mégpedig az általunk feltételezett területen (KlSS és Z. CZIGÁNY 2001: 356). A felfedezés szükségessé teszi, hogy összefoglaljuk az ispáni vár kutatásával kapcsolatos eddigi eredményeket, kibontsuk saját elképzelésünket és ráirányítsuk a figyelmet a kutatás további feladataira. Kutatástörténeti előzmények A Feneketlen-tó mondája nem befolyásolta jelentősen a tudományos kutatást, csupán egy rövid újsághír számol be arról, hogy az 1940-es években a helyi születésű régésznő, Mozsolics Amália ásatást tervezett a Csörnöc árteré1 A monda eddig ismert legkorábbi lejegyzése egy újságcikkben jelent meg, amely a szentkúti búcsúról számol be (M 1858), Vasi (Schlögl) József által feldolgozott változata: A feneketlen tó (SOMLÓSY és VASI 1957: 7-20.) (A mese legkorábbi és egyes ma élő változatai is, elsüllyedt templomról szólnak!).