Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

FEKETE Mária: Szentvid vára

rülsáncolt terület kapcsolódott hozzá, (http://mars.elte.hu/varak/bozsokpuszta/puszta.htm?rom=155) Nováki Gyula 1960-as felmérése szerint. Nem lehetetlen, hogy kuruc-kori (Bocskai, Bethlen vagy Rákóczi idejéből?). Eredetileg négy sarokbástyás, árokkal körülvett „felső" kastély, a Sibrik kastély, a források szerint XV—XVI. századi,

81 a kapuja felett I6l4-es évszám van (37. ábra). Utolsó tulajdonosa verebi Végh Gyula művészettörténész volt. Bakay Kornél kisebb ásatást végzett (ennek leírását lásd KUNTÁR é. n.: 40-42), a '80-as években (VÉGH 1944; TAKÁCS 1970: 178; BAKAY 1983: 101) A falu másik végén álló kastély („alsó kastély"), kb. hasonló korban épült. Boltozott, kétemeletes, négy sarokbástyás kastély volt, gazdasági épületekkel, vadászlakkal, halastóval (HARRACH 1959; TAKÁCS 1970: 158, 160). 1841. augusztus 10-én villámcsapástól leégett Batthyány-kastély gazdasági bejáratának kapuőrző állatszobrainak és kerítésének, valamint a körülárkolt épület falainak egy része megvan még (38. ábra). Sokáig, - a Batthyányak engedélyével - tégla- és kőbányának használták. Ehhez a kastélyhoz tartoz(hat)ott a Szentháromság ecclesia (az 1674-es Tormásy Péter vizitációja szerint ez a titulusa, HÁZI 1961: 76). Az épület akkor még fából készült, később valószínűleg ezt a kápolnát - átépítve - Szent József nevére szentelték. Az egyházlátogatási akták szerint a templomi felszerelések is a Batthyány-kastélyban voltak. A Szent József kápolna építési ideje 1775. Rokokó főoltárán ma jól láthatóan átfestett ábra van. Az átszentelésről, névváltoztatásról írásos forrás nincs. Vitatott, hogy az átmeneti protestáns korszakban a Brassóból érkezett Schwarz Pétert 1648-ban itt, a Szent József templomban, illetve annak elődjében, vagy a Szent Anna templomban szentelték-e evangélikus lelkésszé (KUNTÁR é. n.: 66). 1980-ban közel ötszáz darab, 1482—1614 között vert ezüstpénz került a kőszegi Jurisics Miklós Múzeumba a Rákóczi u. 107. számú ház telkéről. (KUNTÁR é.n.: 28). CÁK Árpád-kori temploma nem maradt meg, Szent Péter és Pál titulusú új templomát 1895-ben építették. Az aratási ünnepkörre eső templombúcsún kívül Szent Erzsébetkor (november 19.) is ünnepel a falu. Ennek az ünnepnek az eredete tisztázatlan. A falu mellett felhagyott kőbánya, a környék építkezéseinek évszázadok óta forrása, ma már természetvédelmi terület. 81 Talán inkább a templom melletti elhagyott romra illik ez a keltezés.