Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

FEKETE Mária: Szentvid vára

amely forma a szent megjelöléssel együtt is a hasonló hangzása miatt maradhatott fenn. A Karoling határjárásokban szereplő Uitinesberc/Uitanesberch névforma (PRICKLER 1966: 85; OLAJOS 1969: 88; TÓTH 1972; VÉKONY 1985: 218, 221) nem zárja ki azt sem, hogy a Corvey bencés apátságában őrzött (836) Szent Vid ereklyéből szerezhettek, és az ősi eredetű hegynév a még korábbi (vaskori) pogány istennevet - Vidasus,

56 (TÓTH 2004: 61. skk, különösen 67) - megtartva, a kis IX. századi Karoling-kori templomot Szent Vid nevére szentelték. Tehát a valamilyen formában, nyelven és hangzásban *Vidnek nevezett hegyen

57 a IX. századból ismerjük az első keresztény templomot. Az igen kisméretű

58 épület korai datálását erősíti az omladékaiból előkerült búzakalász-, vagy fenyőágmintás fehér mészkőfaragvány töredéke is.

59 A IV. század eleji itáliai vértanú - Szent Vid - mártíromságának eszköze az olajos kazán (üst),

60 amely miatt a rézművesek(!)és a harangöntők

61 is védőszentjükként tisztelik; a kápolna főoltárának képe és a baloldali mellékoltár szobra (35. ábra) ábrázolja (BÁLINT 1977: I. 452. skk; FEKETE 1996: 61-62; mindkettőben további irodalommal). Szent Vid neve

62 (két IV. századi vértanú is volt ilyen néven, Dél-Itáliában és Szicíliában is), a véletlen folytán összecseng a balti/nyugati szláv Svantevit/Svantovit nevű fényisten, a „háború és győzelem", az „istenek istene" nevével és tiszteletével is.

63 (Mit. Enc. I. 372. E 1983. 38. skk) Valószínűleg ennek a jelenségnek is köszönhető nevének és kultuszának ilyen jelentős mértékű fennmaradása napjainkig, főleg a valaha borostyán-kereskedelemmel foglalkozó területeken. A középkorban azután a fényt hozó balti/szláv istenség kakasszimbólumát is átvette. Porosz területen kultúrhéroszként, talán egy ikerpár egyik tagjaként jelenik meg {Videvut és Brüten)

64 (Mit. Enc. I. 380). A fényisten kultusza hegyekhez (is) kötődik. Szentvid-hegy az Irottkő tömbje 56 Silvanus egyik aspektusának helyi (illyr-pannon) formája. 57 A hegynév régi voltát bizonyítja ahelyiek mélyhangrendű toldalékhasználata is: mének a Szen' Vidra' mondják, a magyar nyelvből rég kiveszett mély „ű"-szerü (óe) „i" hang ejtésével, és a hozzá illeszkedő raggal. 58 Ez önmagában is igen korai időre keltez. 59 Függelék 2. Ld. a 15. számú vakolatminta elemzésének azonosságát is a templomhoz tartozó mintákkal! 60 Ugyanis a katlant, - olajban/szurokban/ólomban főzték meg a legnagyobb keresztényüldözések évében, 304-ben -felfordított harangnak nézték. 61 Ennek különös hangsúlya van (lehet) egy késő bronzkori-kora vaskori-kelta fémműves központban. 62 Nevének változatai: Vit, Vitus, Vitusz, Vito, Vida, (sok családnevünkben szerepel) Vido, németül Veit, olaszul Quido. A velemi Szentvid kápolna utóbbi évtizedekben volt „céhmestere" (=sekrestyése) is a védőszent nevét viselte. (2004-ben halt meg Kovács Vitusz.) 63 Színe a vörös (Vö. a Karoling-kori templom falfestés-töredékével!), attribútumai: kard, zászló, kopja, harci jelvények és többek között a sas. Szent fehér lova éjjel az ellenséggel küzd; jóshelye és négyfejű bálványa is van, kultuszának ősi központja: Arkona. 64 Jelképeik páros oszlopok. (Vö. a kis templom homlokzati falánál talált miniatűr Westwerkjellegűoszlop-pár nyomával.)