Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)
FEKETE Mária: Szentvid vára
Újabb megfigyelések a hegyen és az 1857-es kataszteri térkép tüzetesebb vizsgálata A 2003-2004-es csapadékos tél, majd tavasz után egy kisebb, kb. 60 cm széles 2 méter hosszú falszakaszt észleltünk a kápolna sekrestyéje mellett, ennek iránya kísértetiesen egybeesett az 1980-ban, a toronybelsőben kibontott falsarokkal. 41 Esetleg ehhez az épülethez tartozhatott a toronyhoz kívülről csatlakozó „keleti várfal", melynek alakja, iránya, építőanyaga/építési technikája elüt a nyugatitól (25. 2. ábra). A felső platón, a templomhoz közel, keresztben is halad egy újabb, kibukkanó kisméretű falszakasz (6. ábra). A plató nyugati peremén további mesterséges átalakítások vannak (sáncszerű és árok?). A kápolna mögötti területen, egy helyen „kong" a talaj. 42 (Valamilyen várhoz tartozó üreg: ciszterna, pince, börtön (?) sejthető itt.) Az 1857-es kataszteri térképen (FEKETE 1996: 7. kép) ábrázolták a középkort túlélt, nyilvánvalóan többször megújított, átépített templom alaprajzát. Ennek fekvése, - ha a felmérés pontos - nem teljesen azonos a mai templom irányával (7. ábra). Az Árpád-kori Szent Vid egyház a mai kápolna tornya körül keresendő 43 . Lásd ennek jelölését Szilágyi István felmérésén (16. ábra, SZILÁGYI 1975: 401. skk.), vö. a kataszteri térkép templom alaprajzával! (FEKETE 1996: 7. kép) E szerint jó esély van az Árpád-kori apszis előkerülésére. A középkor folyamán is működött a templom. 1576-ban egy zsellér évi 5 kr.-t ad a Szent Vid egyházhoz, a Velem határában álló „puszta malom", amikor még ép volt, évi 10 kr.-t adott (ZlMÁNYI 1968: 308-309). A XVI. század második felének és a XVII. század végének forrásai között ellentmondások vannak. Kőszeg ostroma, azaz 1552 után, - elhagyott puszta-, romtemplomként emlegetik (BARISKA 1988: 249), egy évszázaddal később viszont, a Tormásy-féle 1674es vizitációban már jól felszereltként (HÁZI 1961: 78) írják le. Sőt ugyanitt arról is olvashatunk, hogy Szent Vid ünnepén nagy tömeg előtt két helyszínen is folyt szertartás. Talán valamikor a XVII. század második felében/végén épülhetett meg - egyelőre írásos források nem kerültek elő erről - az újabb, nagyobb méretű templom. (Lásd a régebbi harang 1688-as évszámát!) A templomról megemlékező források is (a Kazó-vizitáció 1698-ban, és a Batthyányvizitáció 1857-ben; HARRACH 1976: 251) egy régi és egy újabb templomról 41 Ld. az előbbi felsorolás 8. pontját. 42 Kern István, helyi régiséggyűjtő megfigyelése. 43 Vagyis el kell vetni a korábbi, sekrestye körül feltételezett elhelyezkedés variánst.
