Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)
FEKETE Mária: Szentvid vára
hoz is tartozik. XIII. század. A 6-7. periódus nem biztos, hogy valóban két külön szintet képvisel, lehet, hogy a tornyok csak építéstechnikailag választhatók szét kerek és elliptikus toronyra, vagy csak az ostromok során keletkezett sérülések kipótlása látszik. 8. Négyszögletes építmény sarka a toronybelsőben (15. és 25. 1-2. ábra). Esetleg a torony lépcsőfeljárója is lehet, vagy későbbi, négyszögletes torony, épület (vö. a sekrestye mellett előkerült falszakasszal, az irányuk azonos!) sarka, e bizonytalan periódus egyetlen maradványaként. Vágja a kerek toronybelső falát. Lehet, hogy a keleti oldal „várfala" ehhez a periódushoz tartozik. Középkor. E periódushoz tartozhat a nyugati várfalon kívüli omladék közül előkerült kis, öntött, domborműves corpusú, bronz mellkereszt (XV. század). 33 9. Téglából épített, agyaggal tapasztott, vörösre égett, patkó alakú kemence (18. ábra), melynek nyílásához a korábbi feldúlt építményekből származó késő román/kora-gótikus, mészkőből faragott nyolcszög keresztmetszetű bordatöredéket és párjaként, egy durván megfaragott palaoszlopot illesztettek. XV-XVI. század. A várfal és a tornyok rétegéből Árpád-kori kerámiaanyag került elő. A várrészlet feletti eltaposott, planírozott omladékréteg (1971-ben készült színes képeslap tanúsága szerint négyszögletes építmények falcsonkjai felett), a jelenlegi járószint XV—XVI. századi kerámia-anyagot, és kovácsolt vasszegeket tartalmazott. 3 A vár késő középkori meglétére csak meglehetősen bizonytalan adataink vannak. Mindenesetre viszonylag bőséges leletanyagot találunk, pusztán felszíni szórványok formájában is. A helyi történetírásban felmerült a Gara és Széchy családok neve birtokosként, valamint az is, hogy a török elől menekülő vasvári káptalan a levéltárával ide menekülne (MlSKE 1926: 99; Vas vármegye 1932: 230), és hogy Szentvid az 1532-es török ostromot követően Kőszeg birtokába 35 került volna (MlSKE 1926: 99). Mindenesetre a Szentvid-hegyen, sőt a szomszédos hegyen is több felé tereprendezések, építkezések mutathatók ki. Talán erre a korra tehető a „Felső erdő"-ben, egy forrásfoglalásnál létesített halastó (BALOGH-VÉGH 12/34. 73; ma a faluban török fürdőnek gondolják), és mellette egy — nyilvánvalóan őrző funkciójú késő középkori téglaház — ma is látható omladéka, és innen a Szentvid várába, vagy annak késő középkori utódjához, valamilyen építményéhez vezetett, egy igen enyhe lejtésű agyag vízvezetékcső (29. ábra 9-11, 25. 3. ábra), 33 Szinte pontos párhuzamát ld. a jáki apátház kiállításának anyagában. 34 A feltárt várrészlet szintezési adatait ld. a cikk végén, függelék 1. 1981-ben Szabó Zoltán elvégezte a Szent Vid várból és a Karoling-kori templomból vett vakolatminták vizsgálatát. Az eredményeket ld. a cikk végén, függelék 2. 35 Ez minden bizonnyal abból a tévesen értelmezett tényből ered, hogy Jurisics Miklós a „Szent Vid kapitánya" címet is viselte, ami azonban Fiumére (Rijeka) vonatkozik, hiszen annak védőszentje is Szent Vid volt.
