Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

Egy edényhez tartozhattak azok az oldaltöredékek, melyeken besimított egyenes, illetve fogazott szélű mészbetétágyat találunk (6. kutatószelvénytől északra, 27. tábla: 3 a-b). A besimítással kialakított mészbetétágy szintén megjelenik már a kultúra korai fázisában, a minta hasonló technikával készült párhuzamait számos jutái (HONTI és KlSS 1998:1. tábla: 5, III. tábla: 4-5, IV. tábla: 5, V. tábla: 1, 3, V. tábla: 3-5, 9) és egy vörsi (HONTI és Kiss 1998: X. tábla: 1) edényen megfigyelhetjük. Egy vékony falú csupor oldalán a fogazott szélű mintát alulról pontsor kíséri. A mészbetétágy kialakítása itt széles tekercselt pálcikás módszerrel készült (28. tábla: 1, 36. tábla: 65). A fogazott szélű mészbetétágynak többféle változata is felbukkan az anyagban (17. objektum, 18. tábla: 7—8). Fémek Aranytárgy A 7. objektum foltjából előkerült nyitott ovális formájú aranytárgynak (32. tábla: 1 a-c) nem ismerjük megfelelőjét a közép-dunavidéki vagy kárpát-medencei korai illetve középső bronzkori leletanyagban. A korszak arany ékszerei közé az egyszerű, drótból hajlított karikák, a többszörösen tekercselt, jellegzetesen visszahajlított végű karikák (Noppenring) valamint a tömörebb, ovális vagy szív alakú hajkarikák (Lockenring) tartoznak (az ausztriai típusok összefoglalóan: NEUGEBAUER 1994a: Abb. 34). A sárvári tárgy lekerekítettebb végén azonban sérülés nyomait láthatjuk és az is megfigyelhető, hogy a két vége síkban kikerüli egymást, vagyis lehetséges, hogy egy eredetileg nagyobb hajkarika töredékéről van szó. Emellett szól az is, hogy háromszög keresztmetszetű és belső ívükön hornyolt példányokat csakugyan ismerünk, pl. Tiszafüred-Ásotthalomról (MlLESZ 1905: 159. 1-3) Ebben az esetben tehát olyan Lockenringgel állhatunk szemben, mely középső, elvékonyodó része táján eltörött, ezért csonka szárát kissé visszahajlították, hogy továbbra is használható zártabb formát alakítsanak ki. Bronz tőr Az V. szonda közepétől északra 2 m-re előkerült díszítetlen, egyenes élű, alig kiemelkedő középbordával rendelkező bronz tőr (32. tábla: 2 a-b) alapformája a közép-dunavidéki kora bronzkor ismert tárgytípusa. Nesvadyról, a Hurbanovo csoport temetőjének 13. sírjából egy töredékes, a 69. sírból pedig egy hosszabb és szélesebb, lekerekített végű, öt szegecslyukas hasonló tőr került elő (DUSEK 1969a: Abb. 1: 7, Abb. 3: 3, Taf. II: 5, Taf. VII: 8). Szintén jó-