Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

déken látható, hogy az edény hasán eredetileg négy oldalról szimmetrikusan öttagú, pontokban végződő vonalkötegek húzódtak lefelé (A-B 1-3 négyzetek, 30. tábla: 7). Elnagyolt kivitelezésű, vízszintesen sraffozott apró háromszögek futnak körbe egy másik darabon (VI. szonda, 29. tábla: 2), egy szűkebb edény alsó részén pedig három bemélyített sáv felett szabálytalan zegzugmintát találunk (A-B 1-3 négyzetek, 31. tábla: 4). Az edények fenékrészének díszítésére mindeddig kevés példa akadt a térség egykorú emlékanyagában: Oggau (PlTTIONI 1954: Abb. 216: 1-la), Weiden am See (OHRENBERGER 1957: Taf. I: 10-11), Grosshöflein-Föllik (BENKOVSKYPIVOVAROVÁ 1977: Abb. 2: 7), Rádóckölked (ILON és RASZTOVICS 2004: XLIV. tábla: 3) és Nagymizdó (ILON és RASZTOVICS 2004: XLV. tábla: 1) lelőhelyekről ismerünk néhányat. Ezek közül a sárváriakkal legközelebbi rokonságban a mészbetétes pontokkal kitöltött háromszögmotívummal ellátott weideni és grosshöfleini darabok állnak. Plasztikus díszítés A kereszt alakú, középen benyomott díszítőelemet („napszimbólum", A—B 1—3 négyzetek, 31. tábla: 10) a gátai kultúra urnáinak oldalán látjuk viszont, megtalálható az újabban feltárt zsennyei temető 4. sírjának fekete fényezett edényén is (NEUGEBAUER 1994a: Abb. 31:1; ILON 2004a: 20. tábla: 2). Egy vastag falú tárolóedény válltöredékein háromszög keresztmetszetű vízszintes borda húzódik, melybe felülről szalagfül csatlakozhatott (24. objektum, 26. tábla: 1 a-c). A borda hosszát nem lehet megállapítani, az is lehet, hogy az edény egész kerületén körbeért. A háromszög keresztmetszetű bordákat néhány esetben ferdén helyezték el (5. objektum, 9. tábla: 7; 12. objektum, 13. tábla: 4). Egy további töredék esetében nehéz eldönteni, hogy különálló bordáról vagy az edényfal ugrásszerű megvastagításáról van-e szó ( 24. objektum, 26. tábla: 3). Az A-B 1-3 négyetekből napvilágra került fekete, sima felületű edényt díszítő félköríves keskeny bordát (30. tábla: 6, a rajzon fejjel lefelé szerepel) az adria-vidéki Cetina kultúra (MAROVIC és COVIC 1983: Taf. XXXII: 1) és a középső bronzkori Lika csoport (DRECHSLER-BIZIC 1983: Taf. XXXVII: 12) kerámiáján látjuk viszont. Az ujjbenyomkodásos bordák viszonylag kis számban fordulnak elő. A tárolóedényeknél már volt szó ritka változatáról (A-B 1-3 négyzetek, 30. tábla: 4), ezen az edényen és egy kisebb töredéken (III. szelvény: 29. tábla: 5) függőleges vonalkázás vagy seprűzés kíséri. További példákat említhetünk a 12. (13. tábla: 6) és a 17. objektumból (18. tábla: 12). A két szélén az edényfalba simuló hosszúkás ujjbenyomkodott bordához (22. objektum, 19. tábla: 11) hasonló került elő Szlovéniában Most na Soci lelőhelyén (SVOLJSAK 1988-1989: Taf. 6: 14).