Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 31 (2007) Korsók A 12. objektumban talált, nyakának legszűkebb részén keskeny bordával díszített töredék (12. tábla: 2, 36. tábla: 54) a perem alól a vállig hosszan ívelő fülű jellegzetes gátai korsóhoz tartozhatott (LEEB 1987: Abb. 3: B3). Egy jó minőségű, nyomott alsó részű, hasán két körbefutó vonallal díszített kisméretű korsó (21. objektum, 19. tábla: 8, 36. tábla: 55) megfelelőit ugyancsak a gátai kultúrában, a hainburg-teichtali temetőkben találjuk meg azzal az eltéréssel, hogy az ottaniakat három-, vagy négysoros bekarcolás díszíti (NEUGEBAUER 1994a: Abb. 30: 6-8). Korsó vagy bögre része lehetett egy meredek falú aljtöredék is (17. objektum, 18. tábla: 6). Bögrék Zömök, a válltörés felett elvékonyodó falú, vállon elhelyezett füllel készült bögrénkhez (4. lelőhely A-D 1-6 négyzetek: 34. tábla: 3, 36. tábla: 56) hasonlót találtak a joisi IV. halomsírban (HlCKE 1987: Taf. VI: 3 J IV. a). Az aunjetitzi formák között is szerepel erre emlékeztető, de apró fülű edény (PODBORSKY et ai 1993: Abb. 157: 21). Különleges darab a megtört profilú bögre, melynek a peremből kissé elemelkedő, felső részén kétoldalról összenyomott és tompa csúcsban végződő füle van (34. tábla: 2; 36. tábla: 57). Szürke, durva anyagával is eltér a leletanyag többi részétől. A nyugat-szlovéniai Kasteljerska kultúrában találjuk legjobb párhuzamát (GABROVEC 1983: Sl. 5: 11), hasonló profilú kétfülű edények a Zupanovici II. tumulusban is voltak (CoviC 1983a: Sl. 13: 6). Élesebben megmintázott, keskenyebb füllel (és az egyiken bemélyített díszítéssel) az isztriai Vrcinről (COVIC 1983a: Taf. XIV: 6-7) valamint Necajnóról (GOVEDARICA 1989: Taf. XXXIX: 5) közöltek rokon formát. Egy Hvar szigetére jellemző bögretípuson a tárgyalt fiilformának a perem alól induló változata a gyakoribb, de enyhén felhúzott kivitelben is előfordul (Bogomolje-Gomilica: MAROVIC 1985: Sl. 4: a; Gdinj-Vela gomila: MAROVIC 1985: SI. 11: b; Vira: MAROVIC 1985: Sl. 13: a, b). Hasonló találkozunk egy ságod-bekeházai ovális testű amforán is (KVASSAY et al. 2004: 11. ábra: 1). Használata Marovic alapján a bronzkor A1-A2 szakaszára tehető és különféle változatai fellelhetőek az itáliai Remedello és Polada kultúrában is, míg Kiss Viktória Covic és Govedarica nyomán a közép-adriavidéki fiatalabb Cetina (B. Govedarica besorolása szerint Dinara), illetve a szomszédos boszniai Posusje kultúrához kapcsolta és a RBA2-RBB1 korszakba helyezte (MAROVIC 1985: 34-35; KVASSAY etal. 2004: 139).

6 6 Az általa párhuzamként idézett MaroviC és CoviC (1983: Sl. 14: 8) azonban egy szarvszerű kiemelkedéssel ellátott fül, all. pedig egy alább tárgyalt, Sárváron is megtalálható típus.