Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

jektum, 16. tábla: 1, 36. tábla: 24). Egy egyenes peremű tárolóedényen közvetlenül a perem alatt ujjbenyomkodásos léc fut körbe, felső szélén a nagyobb mélyedések közeibe illeszkedő félkör alakú kisebbekkel (30. tábla: 4, 36. tábla: 25); a bronzkori házikerámián oly gyakori ujjbenyomkodásos bordáknak ez a változata párhuzam nélkül áll. A léc alatti részt ritkás, kissé ferde függőleges vonalkázás borítja. Széles szájú, mindkét oldalán megvastagított peremű edénytöredékünk (12. objektum, 10. tábla: 5, 36. tábla: 26) jó megfelelőit találjuk a nyugatszlovéniai középső bronzkori Kasteljerska kultúra leletanyagában (GABROVEC 1983: Sl. 5. 17, 20). Fazekak Egyszerű, egyenes peremű típusba tartozik a vállán ovális bütyökkel ellátott, valamint egy hasonló, de finomabb megmunkálású példány (5. objektum, 7. tábla: 6; 17. objektum, 14. tábla: 5, 36. tábla: 27). A forma kissé profiláltabb változatához sorolható egy kívül fekete fényezett peremtöredék (23. tábla: 6). A III. szondából előkerült hasas, éles válltörésű fazék (28. tábla: 3, 36. tábla: 28) pontokkal kitöltött szabálytalan háromszögekből álló díszítésének közeli rokonát látjuk egy Böheimkirchenről származó oldaltöredéken és egy csupron azzal a különbséggel, hogy ott a pontok jóval apróbbak (NEUGEBAUER 1977: Taf. 11: 10, Taf. 86: 11). Böheimkirchen anyagában ennek a motívumnak szabályosabb kivitelű változatai előfordulnak nagyobb edények oldalán (NEUGEBAUER 1977: Taf. 23: 1, Taf. 30: 9, Taf. 34: 7), tál oldalán (NEUGEBAUER 1977: Taf. 47: 5) és megvastagított tálperemeken (NEUGEBAUER 1977: Taf. 42: 3-4, Taf. 91: 5), a morvaországi Véterov területeken csak bögréken és tálperemeken (PODBORSKY et al. 1993: Taf. 166: 3, 9). Maga a fazékforma inkább egy morvaországi típusra emlékeztet. (PODBORSKY etal. 1993: Taf. 167: 4). A gömbös testű, széles nyakú, vállán körbefutó pontsorral díszített fazék vagy csupor (30. tábla: 5, 36. tábla: 29) idegen a vizsgált korszak kerámiájában. Tálfazekak Az ide sorolható kihajló peremű, mély edények (16. objektum, 13. tábla: 8, 36. tábla: 30; 12. objektum, 12. tábla: 3, 36. tábla: 31) inkább a mészbetétes kerámia kultúrájának egyik gyakori típusával mutatnak hasonlóságot (pl. Királyszentistván: BÓNA 1975: Taf. 233: 11, 18-21), azonban a sárvári (igaz, kisméretű) töredékeken nem találunk mészbetétdíszt.