Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - TÓTH Zsuzsanna: Néhány idol Szombathely-oladi-plató késő-neolit településéről

lezik. A legtöbb esetben az altesten jelzi festés, vagy bekarcolás a kötényszerű viseletet. Az általam bemutatott darabon ennek nem találjuk egyértelmű nyo­mát. Itt csak az ágyék vonalát mélyítették be és emelték ki vörös festéssel. Kü­lönös továbbá a hasra tapasztott kerek, lapos bütyök, amely a köldök felett és nem a középtengely mentén helyezkedik el. így felmerül a gondolat, hogy eset­leg nem a köldök jelzésére szolgált, hanem valami más célt. Meglehetősen nehéz pontos párhuzamát találni e darabnak, hiszen elég rit­ka, hogy ilyen jó állapotú idol kerül elő. A legtöbb esetben ennél sokkal töre­dékesebb állapotban látnak napvilágot. A párhuzamul szolgáló darabok így a legtöbb esetben csak egy-két vonást jelenítenek meg. A Kamegg-ből (DONEUS 2001: Taf. 3: 235 és Taf. 115: 1193; MAURER-OBENAUS 1993: Abb. 1; KADUR-MAURER 1977: Abb. 53) származó lábtöredéken a térd bütyökkel va­ló jelzését figyelhetjük meg, hasonlóan a Wetzleinsdorf-ból (NOWAK 1972: Abb. 55; PICHLER 1989: Abb. 112), Strögen-ből (MAURER-KREN 2000: Abb. 1:8), Herzogenburg-Anzenberg-ből (TRNKA 2005: Abb. 1.21) és Langen­zersdorf-ból (LADENBAUER-OREL 1974: Abb. 43; RUTTKAY 2005: Abb. 8.4) származó töredékekhez. A térd mellett a bokát is jelezheti bütyök. Erre jó példákat láthatunk Wetzleinsdorf lelőhelyéről (NEBEHAY 1981: Abb. 222), Streliceből (HANSEN 2007: Taf. 513: 17-18, 22, 25, 28), valamint Krustetten-ből (MAURER­STUMMER 2003: Abb. 388). Magyarországon, a lengyeli kultúra területén kí­vül, a tiszai kultúra Hódmezővásárhely-Kökénydomb lelőhelyén (TROGMAYER et al, 2005: Abb. 128) is megfigyelhetjük a bokát jelző bütyköket. 3. idoltöredék (Lt. sz.: O.2007.3.63.) (4. ábra): Festett idol felsőteste, vál­lára helyezett kezekkel. A test hengeres, alul kissé kiszélesedik. Válla igen szé­les, lapított. A felsőtest összességében háromszögletű, a vállnál laposabb. Nyaknál törött, átmetszete ovális. A karok meglehetősen sematikusak, szoro­san a testre simulnak. A váll igen széles, a karok plasztikusak, a felkaron a bi­cepszet megvastagítással jelezték. A könyökök hegyesek, kissé aszimmetriku­sak, az egyik hosszabb. Az egyik váll teljesen letörött, a másik kissé sérült. A kezek szorosan a kulcscsontra tapadnak. Az ujjakat bekarcolással jelezték. Az egyik kézen négy, a másikon öt ujjat ábrázoltak. A háton vörös festés ma­radványai látszanak. Színe kívül szürkésbarna-szürke foltos, törésfelülete szür­ke. Aprókaviccsal soványított anyagból készült, jól égetett. Mérete a dereká­nál 3,6 x 3,4 cm; vállszélessége 7 cm; a felkar hossza 7,85 cm; az alkaré pedig 3,6 cm. Teljes magassága 6,4 cm. Ennek a darabnak nem találunk igazán jó párhuzamát. Bár több idoltöre­dék is hasonló mozdulatot örökít meg, a megfogalmazás mégis eltérő. Leg­jobb párhuzama Svodínból származik (RUTTKAY 2003: Abb. 4; Abb. 9; RUTTKAY 2005: Abb. 8.11; PAVÜK 2003: Abb. 1), hiszen ennél a darabnál is szélesek a vállak, keskeny a derék, a könyök hegyes, a kar pedig szorosan a testre simul és kevéssel a kulcscsont alatt ér össze. Az ábrázolt alak nemét nem

Next

/
Thumbnails
Contents