Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - RADICS András: Adalékok az avar kori ötvösséghez

Összegzés A Lukácsháza-Hegyalj a-dűlő 8. sírjából származó tausírozott vas falerák egy különleges tárgycsoportját alkotják az avar kor művészetének. A Kárpátmedencében mindössze 18 sírból ismerjük ezt a késő avar korra keltezhető tárgytípust (BORN 1994a: Abb. 68; CILINSKÁ 1982: Tab. XIII. 19.; HENRICH-TAMÁSKA 2005: Abb. 64, 67-69, 71; HORVÁTH 1999:1-IV. tábla; Kiss 1996: 6. táblázat, 4-5. tábla, 7. tábla 1. térkép; NAGY 1999: 103-107; SALAMON 1995: 26-27. tábla; SMALCELJ 1981: 143-144). A régészeti kutatások sok esetben megelégednek a tárgyak abszolút korának meghatározásánál és a motívumkincs elemzésénél (KÖLTŐ 1983: 267). Ezért tartottam fontosnak, hogy ezeken túlmenően foglalkozzak a faléra elkészítéséhez szükséges szerszámokkal, az ötvöstechnikával és a tárgy rekonstruálásával. Az avar kori ötvössírok leletei alapján megállapítható, hogy az ötvösök szerszámai szinte semmit sem változtak napjainkig. Sok eszköz évezredeken át megtartotta formáját. A tausírozásról megállapítható, hogy az avarok nem keletről hozzák magukkal ezt a technikát. Feltehetően bizánci hatásra, vagy a helyi előzményekből kerül át az avar ötvösművészetbe (BÁLINT 1995: 293-296; GÖMÖRI 1999: 153). A lukácsházi faléra rekonstrukciójához 88 munkaórára volt szükségem (1. táblázat). A tárgy értékét a színesfémen és a nemesfémen túl a készítés technikája, a tausírozás adja. Valószínűnek tartom, hogy az avar korban ez is mértékadó volt. A tulajdonos magas rangját jelezte többi mellékletével együtt. Remélem, hogy munkám sokakat inspirálni fog a kísérleti régészet bővebb körű elterjedésében a régészet minden korszakára vonatkozóan. Ezáltal könynyebben megérthetővé válik a készítés technikája, a leletek rendeltetésszerű használata, mind a rekonstruált, mind a felhasznált tárgyak vonatkozásában.