Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - KŐSZEGI Ádám - FARKAS Csilla: Előzetes felszíni kutatások (szisztematikus terepbejárás, geofizikai felmérés) és a megelőző feltárás eredményeinek összevetése a Vát-Bodon-tábla nevű lelőhely kapcsán

A töredékek alapján, négy nagyobb időszakra következtettünk: a jellegtelen őskori anyag mellett, késő bronzkori, kora vaskori töredékek az urnamezős kultúrához tartozhatnak, valamint néhány Hallstatt kori töredék, kelta kerámia, Árpád-kori és középkori leletanyag került elő az újkori anyag mellett. A leletanyag többsége, a kormeghatározás szempontjából értékelhetetlen, jellegtelen, igen kopott, vagy kis méretű töredék volt. A terepbejárás alapján igazából nem különíthető el egyik korszak sem területileg. A jellegtelen őskori anyagot a késő bronzkor/kora vaskor, illetve a Hallstatt periódushoz egyaránt kapcsolhatjuk. A két korszakot pedig a töredékek alapján nem sikerült határozottan elkülöníteni. Elmondhatjuk tehát, hogy az őskori anyag mindenütt ott van, és ott sűrűsödik, ahol számszerűleg is. Hasonlót lehet megállapítani a kelta töredékekről is, bár itt határozottan jelentkezik a vizsgált terület középső részén, egy üres terület, valamint a lehajtó, illetve a nyugat-északnyugati részen sem találtunk kelta anyagot. A keltának meghatározott objektumok száma kevés, annak ellenére, hogy a terepbejárás szinte az egész területen jelöl kelta korszakot. A feltárás eredménye alapján a tiszta kelta objektumok (105, 317, 350.) viszonylag szűk területen helyezkednek el. Ezek közül azonban csak a 350-es kelta ház jelenik meg egyértelműen a terepbejárás alapján. A velük egy sorban lévő 105-ös kelta kút talán mélységéből adódóan nem is jelentkezett a terepbejárás során. A biztosan az Árpád-korhoz köthető kerámiák két helyen sűrűsödnek igazán, az egyik a terület középső északi (E8-9, F(7), 8), és a terület középső déli felében a lejtős területen (F3-5, G1-3, Hl) találhatóak. Az északi csoportban az Árpád-kori házak (303: F5, 309: F5, 377: E7) közül csak egyet mutatott ki a terepbejárás (303). A terület déli felében szintén van egy, ehhez a korszakhoz sorolható ház (996: G2). Középkori anyag elszórva mindenütt található, sűrűbb előfordulása a terület középső északi szélén - ami talán az Árpád-kori település anyagához is kapcsolódhat (194, 251, 253, 262.) -, illetve a terület keleti végénél van. A további vizsgálatok érdekében, még mielőtt megkezdődött volna az ásatás és a gépi humuszolás, hat darab 5x5 méteres négyzetet (kontrollszelvényt) jelöltünk ki a geofizikai és a terepbejárási eredmények előzetes feldolgozása alapján. A célunk az volt, hogy megnézzük valóban hiteles képet ad-e a két eljárás. Az eredmények utólagos vizsgálata után viszont megállapíthattuk, hogy a feldolgozás kezdeti eredményei alapján, főleg a geofizikai felmérés esetében, nem tudtuk meghatározni az anomáliák pontos helyzetét. A terepbejárás alapján tűztük ki az A8/c szelvényt. Az elsődleges statisztika itt viszonylag gazdag leletsűrűséget mutatott ki. A későbbi elemzések azonban itt kevés értékelhető leletanyagot jelentettek. A humusz vastagsága: 60-62 cm. Nem került elő belőle sok anyag, csak egy jelenséget figyeltünk meg benne, ez volt a 650. objektum. A geofizika nem jelzett itt határozott eltérést. A CIO/d szelvényt is a terepbejárás alapján választottuk ki (fenőkövet találtunk itt), és viszonylag sok értékelhető töredék került elő. 49-50 cm vastag