Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)
Régészet - KELBERT Krisztina: Római tükrök Savariában
egy támasztókorongot öntöttek, s ezt erősítették rá — az üveg mozdíthatatlanságát biztosítandó - (általában ólom pecsétekkel) a keret hátoldalára. 75 A 75 meglévő savariai tükörből 10 - a Paragvári utca 77. lelőhely sírjaiból származó - darabon végzett vizsgálatot a röntgenfluoreszcencia módszerével Kis-Varga Miklós, a debreceni Atommagkutató Intézet munkatársa. Az eljárás lényege, hogy a vizsgálandó tárgyat egy röntgencső által kibocsátott röntgensugárral besugározva, az anyagot alkotó elemek úgynevezett karakterisztikus (az elemre jellemző energiájú és a koncentrációjával arányos intenzitású) röntgensugárzást bocsátanak ki. Ezt a sugárzást detektálva, megfelelő feldolgozás után az összetétel meghatározható. 76 A tíz tárgy (a 18, 19, 20, 21, 22, 25, 40, 41, 49, 56-os számú tükör) összesen 45 pontján végeztek röntgenfluoreszcensz vizsgálatot (1. táblázat). Az analízis során bizonyossá vált, hogy a tükrök közül kilenc magas óntartalmú bronzötvözetből, egy pedig ólomból készült. Az 56-os számú, nyéllel egybeöntött ólom tükör keretének és nyelének anyagát szinte teljes egészében (98,6 és 97%) ólom alkotja, minimális vastartalommal (1,32 és 2,78%) és a nyélen elenyésző réztartalommal (0,22%) szennyezve. Ezzel szemben azonban a hátulsó körlapot más anyagból öntötték, méghozzá magasabb ónösszetevőjű (12,1%) ólomból. Sőt, a záró pecsétek óntartalma még magasabb (24,6%). A vizsgálat a keretben lévő üveg bevonására használt fém összetevőit nem tudta értelmezni, ugyanis a háttérben lévő ólom átsugárzott az üvegen, azt azonban érzékelte, hogy annak vas tartalma viszonylag magas. Ez felvetheti azt a lehetőséget, hogy a vas az üvegen látható vöröses színű réteg fő alkotója. Ezzel szemben egy laibachi üvegtükör piros, tehát a savariaival megegyező színű bevonatával kapcsolatban Nowotny piros ólomoxidos fémfóliáról számol be (NOWOTNY 1910: 111-113). A többi kilenc tükör magas óntartalmú (az ón szinte minden esetben 25% fölötti, s előfordul, hogy meghaladja a 60%-ot) bronzból készült. Ezt az összetételi jellegzetességet, azaz az ón magas voltát már a késő etruszk tükröknél megfigyelték (SZILÁGYI 2005: 334), s amint említettem szintén ilyen összetételt konstatált római tükrökön Meeks, Riha és McDonell is. Fontos itt megemlíteni, hogy a bronz keménysége 27,2% óntartalomig emelkedik, s amennyiben ezt az arányt az óntartalom meghaladja, keménysége egyre csökken (MÉRI 1954: 338), tehát a savariai tárgyak csaknem mindegyike a puhább kategóriába tartozik. Összetételük heterogén: vas, réz, cink, ezüst, ón és ólom tartalmúak, s ezek az elemek a tükör felületének különböző pontjain kis mértékű eltéréseket mutatnak. Az ezüst jelenléte meglehetősen alacsony, általában 75 Az ásatások során nagyrészt csupán a keret kerül napvilágra, de példák említhetők az ólom hátlap előkerülésére Albertfalváról (SZIRMAI 2002: 304, 331), sőt az üveg fennmaradására is, többek közt Emona 828. sírjából (PETRU 1972: 76, 57. tábla). 76 Dr. Kis-Varga Miklós szíves közlése.