Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - KELBERT Krisztina: Római tükrök Savariában

A másik Y típusú savariai darab (az 56-os számú) egy fehéres szürke színű, kör alakú, nyéllel egybeöntött, ólom tükörkeret, annak majdnem teljes üvege, s hátulról lepecsételt üvegtartó ólom korongja. Előlapja - a keret belsejétől kifelé haladva — két koncentrikus körrel, valamint olyan csepp alakú, geometrikus reliefekkel díszített, melyek szintén két koncentrikus kört alkotnak. A tárgy Fitz Jenő tipológiájába nem sorolható be. Díszítésének csaknem tökéletes analógiáját egy dettai (Románia, Temes megye) ólom tükrön fedeztem fel, melyen szintén hosszúkás csepp alakú dombordíszek haladnak koncentrikusan körbe, ugyanúgy kissé szabálytalanul, mint a savariai darabon (KÁRÁSZ 1896: 229-230). A savariai tükör formáját, azaz az oldalsó támasztókarok nélküli, tagolatlan, háromszög átmetszetű nyéllel egybeöntött lapot többek közt Petronellből (NOWOTNY 1910: 117, 43. ábra) és Brigetioból (HOERNES 1904: 209) ismerjük. A savariaihoz hasonlóan, egy brigetioi (HOERNES 1904: 10/b. ábra) tükör hátsó oldalán az ólompecsétekkel lezárt korong is megmaradt, valamint a kissé elhajló tartás is konstatálható. Szintén brigetioi darabokon figyelhetők meg a kör alakú ólomkeretből kinövő nyúlványszerű díszítések, melyek a savariai tükrön is jelentkeztek. A harmadik, kisméretű, üveg nélküli, az előlapján fenyőkoszorú-mintával díszített savariai ólomkeret (az 57-es számú) Fitz VIII. típusába tartozik (FlTZ 1957: 387, 75. tábla). Párhuzamait többek között Aquincum, Bécsi úti temető 112. sírjából (TOPÁL 1993: 49, 70. tábla, 159. tábla) és Intercisából (FlTZ 1957: 387) ismerjük. Amint a fejezet elején említettem, a 76 savariai tükör közül 15 darab csupán korong nélküli, egyedülálló nyél (az 58—72-es számúak). Ehhez járulnak a 12 esetben lap társaságában előkerült nyelek (1, 13, 18, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 30, 32 és 40-es számúak). Azaz a leletek között összesen 27 nyél található. Lloyd-Morgan az N csoport alatt foglalta össze e tartozékokat, s három variációját különböztette meg azoknak: a rúd alakú lemeztámasztósakat (Na alcsoport), a hurokfogantyúsakat (Nb alcsoport) és az azonosítatlan nyéltöredékeket (Nc alcsoport). A „Savaria F csoportban" tárgyalt nyelek — a 72. számú nyél kivételével - mindannyian egy típusba, a Lloyd-Morgan-féle lemeztámasztós csoportba sorolhatók. Egyértelmű tehát, hogy ez volt a legkedveltebb típus Savariában, s egyébként a Birodalomban másutt is nagy népszerűségnek örvendett. Az ilyen típusú nyél felépítését tekintve két fő részből áll: a fejből és a fogantyúból. A fogantyú a fej alatti kiöblösödő részből, azaz a tartó kitüremkedésből, a gallérból és a záró gombból tevődik össze. A fej egy - általában levél alakú - lemeztámasztóra és két oldalsó karra tagolódik. Ez utóbbiakat kidolgozottságuk minőségének szempontjából Roth-Rubi 3 típusra különítette: az igénytelen megmunkáltságú, profilozatlan darabokra; a kétosztatos záródásúakra; valamint a művészien kialakított, stilizált madárfejet ábrázolókra. A 26 savariai Na-csoportos nyél a támasztókarok kivitelezésének szempontjából az alábbiak szerint oszlik meg: nyolc tárgy profilozatlan