Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)
Régészet - ILON Gábor - ISZTIN Gyula: Vas megye első középkori vasbányája Narda határából
Tömörd falu nevét a török temir („vas") szóból eredeztetik (GYŐRFFY 1972: 281). Ez arra utal, hogy a honfoglalás kori vaskohászok egy része türk etnikumú volt. A szomszédos Csepreg (tévesen Tömördhöz tartozónak vélt) határában az 1978. évi ásatás az avar kor és a X. század közötti időre datálható kohókat eredményezett (GöMÖRI 2000: 205). Ólmod falu határában folyik a Ribnyák- (más néven Ólmodi-) patak, amelyről egy 1233-ben kelt oklevél tesz említést „Wygne potoka" néven. A szláv „vigne", „vihne" szó kovácsműhelyt jelent. Az 1985. évi ásatás bizonyította a földrajzi névkénti előfordulás és a vaskohászat valós kapcsolatát (GöMÖRI 2000: 129-130). Vas megyében két Kovácsi helységet említenek XIII. századi oklevelek. Mindkettő Vasvár joghatósága alá tartozott. A Sárvártól északra fekvő Kovácsit egy 1238-ban keletkezett oklevél nevezi meg. A másik Kovácsi települést, Rábakovácsi határából (1970-ben egyesítették Balozsameggyes helységgel, Meggyeskovácsi néven) először 1255-ben említik (HECKENAST et al. 1968: 158). A kovácsmesterség számos dűlőnév emlékeztet még megyénkben (Bozsok, Ivánc, Kisrákos, Orimagyarosd, Pornóapáti és Vasboldogasszony határában: BALOGH és VÉGH 1982). A szőlőiről nevezetes Vas-hegy a mai osztrák—magyar államhatár két oldalán emelkedik. A hegytől délre a Tschaterberg, Hochtschaterberg nevű hegyek és északkeletre, a Felsőcsatár falunév a pajzsgyártó népek egykori jelenlétét sejteti. Csatár (Felsőcsatár) oklevelekben először 1244-ben fordul elő. Lakóit Vasvár fegyverműves szolgálónépeinek gondolják (HECKENAST et al. 1968: 158). Valószínűbbnek tarjuk azonban, hogy a közelebbi Pinkaóvár (Burg, Ausztria/Burgenland) szolgálónépei lehettek. A „Szénégető"-nek nevezett határrészek, településnevek szintén a vaskohászat egykori jelenlétére utalhatnak. A bucakohászathoz ugyanis nagy mennyiségű faszénre volt szükség. Faszénégető boksa nyomait a Tömörd melletti (valójában Csepreg határa) ásatáson is feltárták. Megemlíthető azonban az is, hogy az ásatás helyszínétől keletre az egyik dűlőt a mai napig Szénégetőnek nevezik (GöMÖRI 2000: 205). Burgenland területén, Borostyánkőtől délkeletre az Unter-Kohlstätten (Alsószénégető) és Ober-Kohlstätten (Felsőszénégető) helynevek szintén szénégetésre utalnak. Számos dűlőnév sejtet még szénégetést (pl. Bozsok határában: BALOGH és VÉGH 1982: 85), bár az sem zárható ki, hogy ezek egy része az újkorban keletkezett. A 1:10000 topográfiai térképszelvények és a „Vas megye földrajzi nevei" című kötet adatai alapján elkészítettük Vas megye vasfeldolgozásra utaló helyneveinek térképet. A térkép tartalmazza a „beszédes" helyneveket, valamint a Kiss Gábor és munkatársai terepbejárásainak vassalak lelőhelyeit is. Természetesen ezek közül elhagytuk azokat, amelyekről nem csak Árpád-kori és középkori leleteket (pl. kelta 2 ) gyűjtöttek (1. ábra). 2 Sajnos Gömöri János 2000-ben megjelent könyve nem csak az avar és Árpád-koriakat tartalmazza.
