Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

nyugat-keleti irányban 1-től 6-ig, északról délre A-tól D-ig tart. Közvetlenül a keleti szelvényfalnál az I. talajkutató árokban további őskori leletekre bukkantak. Az előzővel részben párhuzamosan, 2002. április 24. és július 19. között folyt Kiss Péter vezetésével a 84-es elkerülő út 6/A jelzésű lelőhelyének feltárása a Vágóhídi-árok és a Gyöngyös patak között, a Móka-dűlő néven ismert területen. Ez lényegében a 4. lelőhely keleti irányban való meghosszabbítása, ahol a mintegy 2000 m

2-es felületen bronzkori településrészletre bukkantak (3. ábra; 4. ábra; 4. tábla: 1-3). Az ásatási terület keleti (2 x 37 m) és déli (2 x 46 m) szélén kitűzött szondák első ásónyomából néhány kelta edénytöredék is napvilágra került. A bronzkori leletek több rétegben helyezkedtek el, feltehetően a közeli patak áradásainak következtében. Az egyes leletszintek között öntéstalaj volt megfigyelhető. A legalsó kerámiahorizonthoz számos rossz megtartású objektum tartozott, melyek az öntésréteg alatti sárga agyagba mélyedtek. Az ásatás során azok a paticsos, égett talaj elszíneződések (2., 3., 13—15., 18-23. objektumok) és nagyszámú cserépből álló leletkoncentrációk (a feltárási napló nyomán összetört edények darabjaiból összeállított platnik: 1., 4., 6., 16., 17. objektumok) is kaptak sorszámot, amelyek nem bizonyultak valódi objektumnak. Ezek a lelőhely összesítő térképén már nem szerepeltek, emiatt helyükre csak a feltárási napló leírásai valamint az ásatáson készült fotók alapján lehet következtetni. Az 1., 2., 6., 18., 19. és 23. objektum helyének beazonosítása a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges. Ugyancsak hiányoznak az eredeti összesítő alaprajzról a III., IV., V., VI. és VII. szondák, mivel a lelőhely délnyugati sarkában a III. és V. szondák által határolt terület négyzethálós rendszerben teljes egészében ki lett bontva. A kerámián és állatcsontokon kívül napvilágra került több kovapattinték és nyílhegy, egy tompa, lekerekített végű csonteszköz, egy bronztőr, két bronz furótű töredéke és egy nyitott végű aranykarika is. A kőeszközök feldolgozását Szilasi Attila Botond végzi. A 24. gödörből 5 kg faszenes földmintát tettünk el C

14-es vizsgálatokhoz. A leleteket a szombathelyi Savaria Múzeumban őrzik. Objektum- és tárgyleírás A tárgyak méretének megadásánál használt rövidítések: M = magasság, TM = töredékes magasság (a kiegészíthető átmérőjű példányoknál ezt adjuk meg), PA = peremátmérő, TA = az edényprofil megtörésének vonalában mért átmérő, FA = fenékátmérő, V = az edényfal vastagsága (ahol nagyobb eltérések vannak, a szélső értékeket jelezzük). Az egyes objektumok illetve kutatási egységek anyagából az értékelhető formájú vagy díszítésű kerámia illetve néhány fémtárgy kerül bemutatásra. 6/A lelőhely III. és V. szonda által határolt, négyzethálós rendszerben bontott területének (A-B 1—3 négyzetek) továbbá a 4. lelőhely III. szelvényében feltárt őskori felület (A-D 1-6 négyzetek) anyagát a könnyebb áttekinthetőség érdekében egy egységként kezeljük.