Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Molnár Attila: Hallstatt-kori temető Hegyfalu határából

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) leletek ugyanis nem állnak nagy számban a kutatás rendelkezésére. A hegyfalui sírok elemzése során többször párhuzamként említett bobai halom és egyéb leletek azt mutatják, hogy a Repce felső folyása mentén élő Hallstatt-kori csoportok a Kemeneshát és Kemenesalja egykorú népességével igen szoros kapcsolatban álltak. Hegyfalu környékének legfontosabb lelőhelye kétség kívül a góri Káptalandomb, ahol 1988-1993 között viszonylag nagy terület kutatására nyílt lehetőség. A késő bronzkori-vaskori erődített telep feltárásának eredményeiből elsősorban az urnamezős és kelta időszak leleteit ismerjük, egy közeljövőben megjelenő tanulmányból azonban a település kora vaskori anyagába is bepillantást nyerhetünk.

12 A rövid ásatási jelentésekből is kiviláglik a góri lelőhely jelentősége, elég csak az Ilon Gábor által említett edénydepóra vagy a másodlagos helyzetben előkerült bikafejes edénytöredékekre gondolni (DÉNES és ILON 1994: 11; 1996, 7) - utóbbi azért is különösen érdekes, mert ezt az edénytípust szinte kizárólag halomsírokból ismerjük, bár, mint látni fogjuk, nem hiányzik a hegyfalui lelőhelyen feltárt leletanyagból sem. A Repce völgyéből származó egyéb, kisebb leletanyagokat Ilon Gábor gyűjtötte össze egy kevésbé ismert tanulmányában: Csepreg-Szentkirály ott közölt leletei és egy büki fibula mellett Simaságról származó szórványleletek, az iváni és szakonyi urnasírok, Szakony-Békástó épületmaradványa illetve a répcevisi településnyomok egészítik ki a terület kora vaskori topográfiájáról jelenleg rendelkezésre álló képet (ILON 1996: 32-33, 8. b. 6-13; 1. még FEKETE 1985b: 77, 8. ábra 10; GABLER 1971: 59-60, 24-26.).

13 A másik jelentősebb vízfolyás, a Kőris-patak felső folyásának vidékén is komoly kora vaskori leletkoncentrációra utalnak a régi adatok. Rómer Flóris tumulus-listáján szerepel többek között Vép, Vát, Csénye, Porpác és Bögöt határa: e halomsírok közül néhány bizonyosan a Hallstatt-kultúra temetkezéseit rejtette (RóMER 1878: 158-159; LÁZÁR 1956: 6). Északi irányban, nem túl nagy távolságra lelőhelyünktől, kiterjedt halomsírmezők terülnek el a Csapod környéki erdőkben, melyek közül nem egyet a kora vaskorban emelhettek, bár biztos információkkal e halmok koráról nem rendelkezünk. A nyugatra, alig egy napi járóföldre eső Velem-Szent Vid és környékének leletgazdagságát nem kell különösebben ecsetelni. EGYÉB KORA VASKORI OBJEKTUMOK A hegyfalui feltárás során a hét kora vaskori temetkezésen kívül számos objektum előkerült: a középkori településmaradványok és a keltezhetetlen beásások mellett néhány gödör a Hallstatt-kultúra leletanyagát szolgáltatta. 12 ILON (in press) 13 Patek (1993, Liste 3: 95) sírokat említ Répcevisről: ez bizonyára elírás. Vö.: NovÁKl 1956: 101. 213