Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Buocz Terézia: Római kori villa Zsennyén

Buocz Terézia: Római kori villa Zsennyén továbbá a felső részen elhelyezkedő harmadik téglánymező fehérek. A mozaikszemeket ferde vonalak mentén rakták ki (35. ábra). A mozaikok korát nehéz meghatározni. A körmustrás motívum mindvégig igen kedvelt motívum volt a római korban. Különösen kelet késő antiquitasa szerette alkalmazni. Igaz, hogy ezeknél a késői példányoknál a színskálával és a háromszögek különböző elhelyezésével variálták a mintákat. Már a II. században megkezdték a mozaikpadozatok polichrom kivitelezését. Különböző pompás színkompozíciókat tudtak alkotni. Polichrom körmustrás mozaik maradványa származik Savariából is. Ez utóbbi a Savaria Múzeum lapidáriumában látható (Kiss Á. 1973: Fig. 19.; Buocz 1994: 44). A mi esetünkben a zsennyei villa mozaikjának a színei a fekete és fehér, csupán a centrális rozetta zöld. Mivel a quadratban elhelyezkedő körminta kifelé boltozatos kerekség hatását kelti és a centrumban, a belső körben többnyire medusafőt ábrázoltak, ezért a minta eredetét többen a pajzsban keresik. Galliában fordult elő mozaikon, hogy a pajzs-minta mellett további fegyver-attribútumokat is ábrázoltak (CHRISTOPHE 1967: 103. Abb. 12. a. b.). A zsennyei villa mozaikjának központi motívuma rozetta. A quadratban lévő körmustrát stilizált lótuszvirágnak gondolhatjuk. Hiszen a koncentrikus körökben sugarasan elrendezett hegyükkel kifelé növekvő háromszögek összbenyomása lótuszvirágok szirmait rajzolják ki. A lótusz, illetve a virágmotívum késő hellenisztikus utóhatás. Egyesek Nagy Sándor indiai hódításának eredményeként könyvelik el, míg mások inkább Egyiptom hatásának vélik (BLAKE 1930: 74; PARLASCA 1959: 106; DONDERER 1986: 90). A koncentrikus háromszög-sorokból álló kompozíció - ami mint egyedülálló motívum díszíti a quadrat mezőt - keletkezésének hazája Donderer szerint Eszak-Itália és az I. század óta terjedt el használata (GONZENBACH 1931: 30). A centrumban rozettával díszített, stilizált lótuszmotívumot találunk Aquileia (kő nagyság 1 cm, színe fekete-fehér, Kr. u. II. század középső harmadára keltezett; DONDERER 1986: Kat. 141. Taf. 28., Kr. u. II. század első fele, DONDERER 1986: Kat. 137. Taf. 27.), Barcolas (fehér rozetta sötét alapon Kr. u. I. század harmadik negyed; DONDERER 1986: Kat. 4. 29. Taf. 31.), Cividale (kő nagyság 0,8-1 cm. Színe fekete, fehér, szürke, barna, rózsa, orans, zöld. Kora augustusi; DONDERER, 1986: 1.1. Taf. 41.) és Pompei mozaikjain (BLAKE 1930: 26. Taf. 3.3., VIII. 2. 39.). А река motívum az augustusi időktől kezdve használt mustra. А река motívumot, mint járulékos díszt alkalmazták Pompeiben. Egy nagyon régi motívumnak, amit papyrus - és liliomvirágából származtatnak, egy stilizált kombinációjaként értelmeznek (BLAKE 1930: 96, Taf. 22.1.). Ennek az interpretációnak felel meg az a vélemény, hogy a kompozíció Alexandriából származik. Cividale egyik mozaikján, mint önálló motívum szerepel a pelta ábrázolása (kő nagysága 1 cm, színe fekete-fehér, kora Kr. u. II. század második fele; DONDERER 1986: 2. 21. Taf. 43.). A zsennyei mozaik fő mezejének centrumát négylevelű rozetta tölti ki. A sziromlevelei között elhelyezkedő keskeny, stilizált levelek külső csúcsaihoz pelta motívumok csatlakoznak járulékos elemként. A pelta elem középvégződésének kihangsúlyozása köti össze a kompozícióval. Analógiái aquileiai (DONDERER 1986: 48., 2.75. Taf. 16. 82