Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Buocz Terézia: Római kori villa Zsennyén

Buocz Terézia: Római kori villa Zsennyén BEVEZETÉS 1972 nyarán Zsennye község határában (Vas megye), a mai településtől körülbelül 1,5 km-re északkeletre római kori épületmaradványokat tártunk föl. A felszínre került épületrész a Sorok (Perint) patak Rábába ömlő torkolatánál, a patak bal partjához közel épült fel. Ez a terület még Savaria territóriumához tartozott. A villa közelében haladt el a Savariaból Sopianae irányába tartó római út, ami itt lépte át a Rábát (Rum, Kám, Szemenye, Csipkerek, Fenékpuszta). Ehhez az útszakaszhoz itt őrállomás is tartozott, amely a Rába jobb partján állt (1. ábra). Mivel csak leletmentésre volt lehetőségünk, és csak néhány kutatóárkot húzhat­tunk, ezért az itt fekvő épületnek csupán elenyésző hányadát tudtuk feltárni (2. ábra, 21. ábra). Az épület alapfalmaradványai mindössze 30-40, illetve 50-60 cm mély­ségből kerültek felszínre. Az alapfalak szélessége átlag 60-80 cm, a magasságuk 40-50 cm között ingadozott. Többnyire ezeket a cáki kövekből rakott alapfalakat találtuk meg. Néhány helyen azonban észleltük a föléjük rakott, felmenő falakhoz tartozó téglákat is (22. ábra). Az itt előforduló téglák többségén párhuzamosan futó hullámvonalak mélyedtek be (Lsz. R.73.8.11, 24-28.) (23. ábra). A téglák másik része a bélyeges téglákhoz (24. ábra), mégpedig a magánbélyeges téglák közé tarto­zott. Az egyik téglatöredék negatív RN betűit SATURNINUS-ra egészíthetjük ki (Lsz. R.73.8.7-). Ez a magánbélyeg gyakran előfordul Aquincumban, Arrabonában, Brigetioban, Carnuntumban és Vindobonában. Egy másik téglatöredék felületébe CR betűk negatívjai mélyülnek be (Lsz. R.73.8.8.) (3. ábra, 24. ábra). Ez a téglabé­lyeg-töredék a Nyugat-Pannoniában és a Balaton vidékén előforduló téglabélyegekkel mutat azonosságot (SZILÁGYI 1933: XXIX. tábla, XXXI. tábla 58. a., XXXII. tábla 58. b.; KUZSINSZKY 1920). Némely esetben csak a kiszedett falakat észleltük, de a kavics alapozását minden alkalommal megtaláltuk. A feltárt épületrész egyik északnyugat-délkeleti irányban hosszanti helyiségében mozaikpadozat (HESZTERA 1988) bontakozott ki. Mérete valamivel több mint 20 m 2 . A tőle kelet felé fekvő, szomszédos szobát terrazzopadozat borította (25. ábra). A mo­zaiktól délre rombusz alakú téglákkal rakták ki a helyiség padozatát. A mozaikos helyiségtől nyugatra futó falhoz több kisebb szoba tartozott. Ezek feltárására azon­ban nem volt lehetőségünk. Az egyes belső terek padozata fölött vastag omladékréteget találtunk, ami az épület pusztulását mutatja. A padozatok alatt rézsútosan állított tégladarabok és nagyméretű kavicsok adták meg a padozat szilárd alapját. Ezek alá mindig 20-40 cm vastag sár­ga homokréteget terítettek (16. ábra: b. XXV. metszet). A terrazzos helyiség alatt egy másik terrazzopadozatot is találtunk, ami alatt szintén sárga homok feltöltése húzódott (17. ábra: XIX. metszet). A mozaikterem mérete nagyjából 430x560 cm volt. A terrazzos helyiség egyik oldala 740 cm. A mozaiktól északnyugatra fekvő helyiség 710x330 cm, továbbá a mo­zaik déli oldalán húzódó helyiség szélességét 200 cm-ben tudtuk megállapítani. 48

Next

/
Thumbnails
Contents