Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Műtárgyvédelem - Kurovszky Zsófia: A szombathelyi Szily János utcában feltárt falfestménylelet összeállítása és elméleti rekonstrukciója. Analógiák és analízisek

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) Az összeállított felületek lehetőség szerint konvex alakzatú részekre bontva kerültek összeragasztásra,

14 hogy az esetleg még később beillesztésre kerülő töredékek hozzáragasztása lehetséges maradjon. A kialakított töredékcsoportok száradása dróttal összeszorítva homokágyban történt, elkerülendő a darabok elmozdulását. A FALFESTMÉNYLELET KÉSZÍTÉSTECHNIKÁJA A hajdani épület szerkezetére utaló nyomokat egyedül a mennyezeti töredékek hátoldalán lehetett azonosítani. A jellegzetes, fonott vessző, vagy lécezet-lenyomat (2. b. ábra) egy több lelőhelyen is azonosított, függesztett, vagy feszített faszerkezetre utal (3. a-b. ábra).

15 E dongakialakítás jellemzője, hogy a mennyezeti vakolatot nem gerendák és közéjük illesztett béléstestek hordják, így csökkentve a végfalakra nehezedő súlyt. A könnyített szerkezetet kis fesztávú helyiségek esetében legtöbbször a donga vállánál elhelyezett gerendák között feszítve alakítják ki. Nagyobb helyiségeknél, mint ez is, célszerűbb megoldás a tető mestergerendáira, vagy a födém gerendáira függesztett szerkezet alkalmazása, figyelembe véve a felhordott vakolat súlyát is. A számos oldalfali töredék hátoldalán látható lenyomat (4. ábra) nem az épített szerkezetre, hanem minden valószínűség szerint falfűtésre utal. A vakolaton a falfűtéshez alkalmazott tubusok illesztése látszik, valamint az is, hogy ezeken a területeken egy eltérő összetételű, nagyjából 1 cm vastag habarcsot hordtak fel, mielőtt a falfelület egészét vakolták volna. Ez a habarcs magas mésztartalmú, apró tégladarabokkal, téglaporral kevert, akárcsak az általában fűtőcsatornák és padlófűtések esetében alkalmazott habarcsok. A falfelületeket két réteg durva vakolattal, arriccio-vA látták el, amelyek sem öszszetételükben, sem szemcseszerkezetükben, sem pedig vastagságukban nem különböznek jelentősen egymástól. A két réteg apróbb, színes kavicsokat tartalmaz. A menynyezetre szintén két rétegben hordták fel a vakolatot, itt azonban az első réteg a faszerkezet elegyengetésére, illetve eltömésére szolgált, és a második réteggel alakították ki a donga formázott felszínét. A mennyezet vakolata hasonló, azonban növényi rostok lenyomata (5. ábra) is megtalálható, amely térfogatnövelésre, ezáltal könnyítésre, valamint a repedezés megakadályozására is szolgálhatott. A két réteg arriccio együttes vastagsága a helyiségben általánosan 4 és 8 cm között változik. 14 A ragasztás Paraloid B72 acetonos oldatával két lépésben történt. Először egy kb. 5%-os oldattal lett beecsetelve a két szomszédos törésfelület, amely segítette a második, kb. 30%-os oldat kapillárisokba való beszívódását, így a stabil ragasztást. 15 Hasonló került elő például Németországban, Bad-Neuenahr-Ahrweiler-ben, a „Villa am Silberberg" feltárásán (GOGRÄFE 1995: Abb. 29, 40). 461