Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)
Régészet - Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) 25 km hosszal számolva 6,6%o-t jelent. Ez a hipotetikus eredmény is jóval meghaladja a táblázatban szereplő aquaeductusok lejtését. Természetesen az egymástól viszonylag nagy távolságra található kutatott szakaszok közötti későbbi feltárások is módosíthatják valamelyest a teljesítőképességre vonatkozó számításokat. A fenti adatok a beltér maximális kihasználtsága alapján lettek kiszámolva, ami az jelenti, hogy a csatorna belsejét a vízzáró réteg tetejéig kitölti a víz, ideális esetben azonban a burkolt belső teret „csak" feléig hasznosították (HODGE 1992:225, 157. ábra). Trier aquaeductusának esetében a vízzáró terrazzo markáns kopásából megállapítható volt, hogy az áramló víz a beltér megközelítőleg 2/3-ad részét töltötte ki (NEYSES 1980: 22, 25. ábra). A Búcsúnál megfigyelt kopás és vízkövesedés a vezeték belsejének alsó 40-45 cm-ét érintette, ami alapján feltételezhetjük, hogy a tényleges vízhozam (Q) 40-50%-kai volt kisebb a fentebb kiszámolt értékeknél. Ugyanakkor a Római városi Anio Novus aquaeductus esetében kimutatták, hogy a lejtés (áramlási sebesség=v) váltakozása miatt a csatornabelső (122x274 cm) vízzel való telítettsége 50 cm és 220 cm között ingadozott (HODGE 1992: 227, 158. ábra), ennek értelmében feltételezhető, hogy a Búcsúnál tapasztaltak csak erre a szakaszra és nem a vezeték egészére érvényesek. Az aquaeductusban futó víz mennyiségére egy másik megközelítési mód alapján is következtethetünk. Egy Türr által közölt adat szerint a Bozsoki-patak vízhozama 10-12 l/s volt (TÜRR 1953: 130), az 1974-ben átvágott római vízvezetékből pedig mindössze 1,3-2,17 l/s víz áramlott elő (PACHNER 1975: 1). A Rohonci-patak a mérések szerint kisvíz esetén 1900 m 3 /nap, középvíz esetén pedig 2150 m 3 /nap vizet szolgáltatott (TÜRR 1953: 132), ami 21,3-24,89 l/s mennyiségnek felel meg. Az adatokat összegezve, megközelítőleg 35-40 l/s-t (=0,04 m 3 /s) kapunk, ami 3456 m 3 /nap teljesítményt jelent, ez egy hipotetikus 10000 fős római kori lakosságszámra vetítve 345,6 l/fő/nap mennyiséget jelent. Ezek az eredmények messze elmaradnak a rendelkezésre álló kapacitástól (áteresztő képesség), ugyanakkor, ha Sé és Narda esetében bekötőágak kerültek elő, akkor gond nélkül emelhető volt a csatornában futó víz szintje. IRODALOM Buocz T. (1967): Savaria topográfiája. - Szombathely, 148 pp. Buocz T. (1991): A Járdányi Paulovics István Romkert helyreállítási és feltárási munkái. - Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 20(1): 22. B. THOMAS E. és PROKOPP Gy. (1959): Bél Mátyás: Hungáriáé Novae Notitia. Membrum III. De Sabaria. - Vasi Szemle, 2: 48-50. FAHLBUSCH, H. (1983): Über Abflußmessung und Standardisierung bei den Wasserversorgungsanlagen Roms. - Wasserversorgung im antiken Rom., München, p. 134. GREWE, K. (1983): Neue Ausgrabungen im Verlauf der römischen Wasserleitungen nach Köln. - Bonner Jahrbücher, 183: 343—384. 39
