Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Helytörténet - Csák Zsófia: Eltűnt emléktáblák nyomában. A szombathelyi 11-es lovassági laktanya emléktáblái

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) Horváth Kálmán alispánnak. Az emlékünnepség az Aréna-kertben rendezett társas ebéddel zárult. 33 Az emléktáblának rövid életet szabott a történelem. Pontosan nem lehet tudni mikor verték le az 1945-ben beszállásolt, majd évtizedekig egymást váltó orosz katonai alakulatok. A tábla helyének körvonalait azonban az alapos szemlélő ma is felfedezheti. A füles sarokmegoldásra hasonlító kerettel övezett fehér márványtáblát közvetlenül a főépület utcai kapujától jobbra helyezték el. Egyetlen dísze a 11-es huszárok egykori sapkajelvényének megjelenítése a keretrészen, a márványtábla felett. Az ezredjelvény közepén ívelt „H" (Husar/Huszár) betű szárait összekötő vonalon az ezredszámra utaló „ll"-es látható, a „H" betű felső szárai közt az „1914-18"-as páros évszám, lent a „König" szó olvasható. A központban elhelyezett betűtől jobbra és balra körbefutó, összekötő szalagcsíkon az ezredtulajdonosra vonatkozó írás: „FERDINAND I. - D. BULGAREN". A jelvényt felül korona díszíti. Érdemes elidőzni az emléktábla fehér márványba vésett feliratán. Hiteles felira­tozásának elfogadásához a korabeli újságcikk 34 nem elegendő. Nem csak a feliratozás sortördelésében nincs segítségünkre, de a szöveg és nevek írásában sem egyezik a sze­rencsére rendelkezésünkre álló fényképpel. 35 A fotó dokumentálta 16 soros eredeti fel­irat: „E LAKTANYÁBAN ÁLLOMÁSOZOTT / AZ 1762-BEN FELÁLLÍTOTT / CS. ÉS KIR. 11-IK HUSZÁREZRED / 1889-TŐL 1919-IG/A LAKTANYA FELÉPÍTÉSÉTŐL / AZ EZRED FELOSZLATÁSÁIG / EZ IDŐBEN EZREDPARANCSNOKOK VOLTAK: / DO­BRZI BÁRÓ KOTZ VENCEL 1886. / BARKASI BARKASSY BÉLA 1892. / NOTZINGI BÁRÓ SCHRENK ERNŐ 1896. / SCHEIBENHOFI LOVAG FROSCHMAIR KÁROLY 1901. / BÁRÓ ULM FERENC 1909. / BUNYAI LOVAG SZÍVÓ SÁNDOR 1912. / ENNÓI GRÓF ALBERTI ALBERT ARTÚR 1915. / NEMES MIHALOVICH ADRIAN 1918." Az igazi problémát a nevek írása jelenti. Különösen akkor, ha az egykori emléktáb­la hasonmásának elkészítését kívánjuk e tanulmány megszületésével segíteni. Az előne­vekben és rangokban gazdag, egyszerűnek nem mondható nevek írása három esetben mutat eltérést az ezred 1920-as emlékkönyvének 21. oldalán is közölt nevek írásmód­jával. Mivel a szakirodalomként használt sematizmusok az emléktáblán rögzített nevek írásmódját támasztják alá, ezt kell hitelesnek elfogadnunk. A laktanya sorsát és mai állapotát ismerők mondhatják, hogy nem az emléktáblák visszaállítása a legfontosabb feladat. A város polgárai nem csak a média híradásaiból tájékozódhatnak a megmaradt épületegyüttes szomorú sorsáról. Az egykor Szombat­hely perifériáján elhelyezkedő laktanya mára a város szerves része lett. Naponta százak és százak haladnak el omladozó kerítése előtt. A tovasuhanó autókból nézve is lehango­ló látvány. Örülünk a példamutatóan felújított főépületnek, s fáj a szívünk a szemünk láttára pusztuló többi épület láttán. Ügy tűnik, a város vezetése és az Apáczai Csere János Alapítvány a 2005-ös évben az egymást hibáztató egymásra mutogatás helyett 33 Vasvármegye, 1936. június 16., p. 4. 34 Vasvármegye, 1936. június 16., p. 4. 35 Savaria Múzeum Történeti Osztály (SMTöO) Fényképtár HP.2935. 387

Next

/
Thumbnails
Contents