Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Tóth Zsuzsanna: Késő neolitikus település részlete Gór–Kápolnadombon

Tóth Zsuzsanna: Késő neolitikus település részlete Gór-Kápolnadombon A 18. ábra 4-5, 7-8 képeken látható töredékek képviselik még a csoportot. Az 5-ös számmal jelzett töredékek, csakúgy, mint a 7-8-as, egy edényhez tartoznak. Közös vonás, hogy mindegyik esetben az edény hasi részét borítja a benyomott díszítés, a 8-as töredék pedig arra mutat példát, hogy a minta a bütyköt hangsúlyozza. TECHNIKAI MEGFIGYELÉSEK Lyukasztás - Az edények oldalának kilyukasztására több példát is találunk a leletanyagban (Ő.2006.1. 46; Ő.2006.1.10; Ő.2006.1.271.). Az esetek túlnyomó többségében ezek a perem alatt helyezkednek el (pl. DIMITRIJEVKÍ 1968: Pl. 11: 11; Tab. IX: 2; Tab. X: 1), így kézenfekvő a lehetőség, hogy javítás nyomai (NovOTNY 1962: 211, példák: Tab. XXIII: 2-3; Tab. XV: 6). Friebritz-Süd lelőhelyen a körárok közepén talált sírcsoport egyik sírjából került elő egy edény, pereme alatt lyukasztással, amelyik egyértelműen javítást mutat (NEUGEBAUER-MARESCH et al. 2001: Abb. 9: 4). Nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy az edények egy részét kifejezetten díszítés céljából fúrták át (KALICZ 1998: Abb. 24: 1; KÁROLYI 2004: 68. kép: 1, 12). Végül, különösen a gombaedények esetében felvetődik, hogy a perem alatt szabályosan elhelyezett lyukak, mint azt Doneus feltételezi, az edény lezárásában játszhattak szerepet (DONEUS 2001: Taf. 140/1534, Taf. 25/781). Bütykök - A különböző alakú és méretű bütykök a finom- és a durvakerámián egyaránt megtalálhatóak. Górban is számos típus fordul elő, csakúgy, mint Luziankyban (NOVOTNY 1962: Obr. 17). Az egyik leggyakoribb forma, amely a finomkerámián jelenik meg, a ráragasztott, kicsi, lapított felületű, úgynevezett „lencse"-alakú bütyök (6. ábra: 1; 12. ábra: 1-3; 13. ábra: 1-2). Több esetben megfigyelhető a készítés technikája, a bütyök letörött helyét kerek folt jelzi (12. ábra: 4; 18. ábra: 1). Ennél a darabnál be is csipkedték a felületet, hogy a bütyök jobban tapadjon (18. ábra: 2). Emellett a kicsi, kerek bütyök is gyakran feltűnik (12. ábra: 4-6; 13. ábra: 4-6) néhány esetben hegyes. Természetesen ez a forma a vastagabb falú edényeken nagyobb méretben jelenik meg (13. ábra: 7-8; 23. ábra: 3, 9). Ujabb variációs lehetőség, amikor a bütyköt benyomással osztják ketté. Ennek szép példái láthatóak a 12. ábra: 7-8. rajzán, illetve a 22. ábra 5. képén. Nem kivételes az sem, hogy a bütyköt átfúrják (pl. 7. ábra: 3; 17. ábra: 2; 18. ábra: 8; 22. ábra: 1-2, 4). Ennek a típusnak a góri leletanyagban további jellemzője, hogy mindig középen függőlegesen futó bemélyített árokkal együtt fordul elő. A nagyobb edényeken találkozunk inkább praktikus fogóbütykökkel, amelyeknek egyik változata lapított (22. ábra: 6-7, 8). Végül említést kell tennünk a lengyeli kultúra jellegzetességének tartott nagy, függőlegesen átfúrt „csőrös" bütykökről (21. ábra), amelyeket karmos, vagy csőrszerű bütyök318