Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Tóth Zsuzsanna: Késő neolitikus település részlete Gór–Kápolnadombon

Tóth Zsuzsanna: Késő neolitikus település részlete Gór-Kápolnadombon Gombaedény Egy töredék esetében valószínűsíthető, hogy Butmir-edényhez tartozott (22. ábra: 9). A korai, nyakas és széles szájú, kihajló peremű gombaedények formájához nagyon hasonló e töredék, annak vállrészen gyakori a nagy, kerek bütyök és az edényfal ehhez hasonló görbülete. Párhuzamait megtaláljuk a séi leletanyagban (KALICZ 1998: Abb. 29: 1-2), Aszódon (KALICZ 1985: 10. kép: 4; 46. kép: 7; 52. kép 4), Zengővárkonyban (ZALAI-GAÁL 2002: Typologische Taf. 10-14; DOMBAY I960: Taf. LII, 2) Kameggben (DONEUS 2001: Taf. 25/781, Taf. 26/780, Taf. 129/1397, Taf. 140/1534), Friebritzben (NEUGEBAUER-MARESCH 1995: Abb. 24: 5). Délről, a Butmir-kultúrából eredeztethető forma (FIALA és HOERNES 1898: Taf. VI: 1-4, 6), Obre II-n már előfordul (BENAC 1973: Tab. 46: 9, Tab. 61: 4, Tab. 61: 3, Tab. 67: 1). Függesztőedény

4 A góri leletanyagban ezt a csoportot csupán jellegzetes bütyökfüleikről (21. ábra) azonosíthatjuk. Bizonyára a perem- és aljtöredékek egy része szintén ilyen edényekhez tartozott. Különösen azoknál a daraboknál gyanakodhatunk erre, ahol a töredékek belső felületét gondosan elsimították. M. Doneus megfigyelései szerint ugyanis ezt a típust (a gombaedényekkel együtt) a belső felület kiemelkedően gondos elsimítása, fényezése jellemzi (DONEUS 2001: 42). Ezt a funkcióval magyarázza, nagy valószínűség szerint ezek az edények folyadékok szállítására, vagy tárolására szolgáltak. Igen nagy területen elterjedt forma, az alakja is közel azonos mindenütt. Még KisLengyelországban is feltűnik, a Pleszów-Modhiica-csoportnál (KACZANOWSKA 2006: 102. oldal legfelső kép, KACZANOWSKA 2006: 42), amely azonban kissé későbbi az általam vizsgált időszaknál, hiszen általában a Samborzec-Opatów-csoportot állítják párhuzamba a Lengyel I-gyel és a MBK legidősebb fázisával (GODEOWSKA 1986; KACZANOWSKA etal. 1986). Miniatűr edények A góri anyagban egy talpas tál, és egy mély tál fordul elő. A talpas tál (18. ábra: 1) tálrésze lapos, a perem alatt apró, hegyes bütyökkel. Mellette egy másik letörött helye, eredetileg összesen négy bütyök lehetett az edényen (egymással szemben kétkét darab). Talpa hengeres, kifúrt, közepesen magas. Simított felületű, de nem túl gondosan készített. Aszimmetrikus, jól látszanak a formálás nyomai. Jó párhuzamát találjuk Kameggben (DONEUS 2001: Taf. 138/1492). 4 Lásd még „csőrös fül". 312