Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke

Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke TORONY Az 1930-as évek végén, 200 cm mélységben, körülbelül 50 m-re a pataktól került elő a vízvezeték egy szakasza, amikor annak déli oldalán levente gyakorlóteret építettek (8. ábra: 21) (TÜRR 1953: 131); 1966-ban pedig a Kossuth L. út 3. szám alatt, építkezés közben figyelték meg a ház északi falának alapárkában (8. ábra: 22).

8 SÉ A helyi lakosok előtt régóta ismert volt az aquaeductus, amelynek köveit építkezésekhez is felhasználták: „A falu határát alagút, csatorna vágja át, amelyből többen követ szedtek ki." (VMNF 1982: 114). Az Arany-patak déli oldalán, Doberdó-dűlő területén az elmúlt fél évszázadban többször is átvágták a római vízvezetéket. Buocz Terézia egy rövidebb szakaszát, a patak melletti dombok lábainál tárta fel; megfigyelése szerint a kelet-nyugat irányú, csatári-kövekből rakott boltozatos csatorna oldalát és alját 5 cm vastag terrazzo borította (8. ábra: 23) (Buocz I960: 35). 1998 nyarán, egy a területen tervezett lakópark építését megelőző feltárás során lehetőség adódott a római vízvezeték további vizsgálatára (8. ábra: 24-26). Az U3 út helyén nyitott szelvényben a mai felszíntől számított 40 cm mélységben kerültek elő az aquaeductus jó állapotú maradványai (11. ábra: 24). Az alépítményt sárgásfehér habarcsba rakott, 30 cm vastag csatári kőfalazat alkotta, melyet egybeépítettek a vezeték két, 46-50 cm vastag és 105-110 cm magas oldalfalával. A csatorna belseje 62 cm széles és 94 cm magas volt, amelyet élénk színű terrazzoval vakoltak ki, az oldalán 6 cm, az alján 4 cm vastagságban. Ez a csatorna fenekén néhány cm-rel összeszűkült, illetve megfigyelhető volt, hogy a vízzáró vakolat és a kő alépítmény között 15 cm vastag tégla és kőzúzalék helyezkedett el (8. ábra: 24 és 12. ábra). Az U2 út nyugati kutatóárkában (11. ábra: 25), a mai felszíntől 190-200 cm mélyen az aquaeductus alépítményét az oldalfalak indításával, illetve a vízvezeték fenekének vízzáró vakolatát lehetett megfigyelni (SMRA; ILON et al. 2001: 66-68).

9 2001-ben az utak közötti telkek feltárásakor, a 286/37 számú parcellán (11. ábra: 26) is előkerült a csatorna egy szakasza, amelyet a fenekéig kiszedtek (13. ábra). A 46 cm széles oldalfalak egybeépültek a körülbelül 40 cm vastag alapozással. A vezeték alján lévő 8 Derdák Ferenc (Savaria Múzeum) szíves szóbeli közlése alapján. 9 A kutatott vízvezetékszakaszok közvetlen közelében, a gépi földmunka során háromnegyed életnagyságú, művészien megmunkált fehérmárvány szobor töredéke került elő. A jobb lábával oldalra kilépő, erős kontraposztban ábrázolt ruhás női alak felső része térdtől felfelé hiányzik. A hátsó oldala csak elnagyoltan megmunkált, ezért valószínűleg falfülkében vagy falhoz rögzítve állhatott. A szobortorzó ikonográfiái azonosítása - töredékessége folytán, nem lehetséges, miként annak eldöntése sem, hogy a töredék a közeli villából, vagy esetleg a vízvezeték egy eddig ismeretlen felszíni építményéről származik (SMRA; ILON etal. 2001: 66-68). 22