Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Ilon Gábor: A velemi Szent Vid környékének településtörténeti rekonstrukciója a régészeti leletek tükrében

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) században) egy nagy föld-faszerkezetes sánc és kívül árok kombinációjával látták el, azaz védték a fellegvárat és a lakóteraszokat. A sánc vázát faszerkezet alkotta, amelybe földet döngöltek. Külső oldalát kővel erősítették, és a sánc előtt, kívül árok is nehezítette az esetleges támadók rohamát. Ilyen szerkezetű sáncot ismerünk a Vas megyei Gór (ILON 1998) és Ostffyasszonyfa (KÁROLYI 1985) községek határából külső kőerősítés nélkül. A hegyen valószínűleg üveggyártás is folyt (KÁROLYI 2004: 163), amit a Miskeásatások nagyszámú üvegtárgya (MISKE 1907: XLIII. tábla) megerősít. A hegy lábánál, a falu nyugati részén késő kelta edénytöredékek és egy helyi utánzatként (?) bronzból készített áldozati szertartásnál használt merítőkanál nyéldarabjának felbukkanásáról tudunk az 1970-es évekből (KÁROLYI 2004: 164). Pannónia provincia I. század közepe táján alapított fővárosa, azaz С. C. Savaria történetében a hegy térsége a vízellátás okán játszott szerepet, hiszen a római kori forrásfoglalásokat a hegylábi völgyekben (pl. Bozsoki-patak, Velem-lőtéri forrás KÁROLYI 2004: 164) megtalálták. A későbbi hun kori jelenlétre a hegyen feltárt néhány torzított koponyás férfi és női sír (MISKE 1904: 34, Abb. 14.; TÖRÖK 1904; TÓTH és Kiss 2002) és azok szórvány leletei (MISKE 1907: LXX. tábla 25.) utalnak. A Frank Birodalom egyik keleti határpontját - a mai kápolna előtti térségen az 1980-as évek elején feltárt - IX. századi, Szent Vid titulusú Karoling-kori templom jelzi, amelyről oklevelekből is tudunk. A megszálló határőrök temetkezései korábban szintén előkerültek, amit tárgyi emlékek is igazolnak (MISKE 1907: XLVIII. tábla 16.). Ugyanitt egy X-XI. századi (azaz magyar államalapítás kori) föld-faszerkezetes, ún. keskeny talpú sáncvár állt a platón (FEKETE 1986: 59). Ezt egy a Kőszegi-család által birtokolt kővár építése követte. A mai helynév legkorábbi előfordulása „de Monte Sancti Witi" 1271-ből adatolt, de Szent Vid váráról már egy évvel korábban említés történik, amikor Ottokár cseh király tulajdonába került. A plató peremén kerek tornyokkal rendelkező kővárat 1291-ben, III. András magyar és I. Albert osztrák és stájer herceg békekötése kapcsán rombolták le (FEKETE 1996; Kiss 2000: 261-263). SAVARIA (SZOMBATHELY, STEIN AM ANGER) Savaria/Szombathely Magyarország legrégibb városi jogú települése, amelyet Claudius császár alapított a Kr. u. I. század közepén. Savaria Magyarország egyetlen olyan városa, mely tudatos alapítás eredményeként jött létre. A város alapítására a Borostyánkő út mellett került sor. Az új várost valószínűleg Pannónia provincia polgári központjának szánták, amit az is mutat, hogy rögtön alapításakor megkapta a colonia rangot, azaz a legmagasabb városi jogot a Római Birodalomban. Már a kezdetektől polgárváros, ismereteink szerint egy rövid időszaktól eltekintve (Kr. u. IV. század közepe) nem állomásozott itt katonaság. Alapításakor a város a Colonia Claudia Savariensium (a savariaiak claudiusi coloniája) nevet kapta, lakosságának nagyobb része római polgár volt. 111