Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke

Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke A rómaiak által épített vízvezeték funkciója és nyomvonala évszázadokon keresztül ismert volt a kutatók előtt. A legkorábbi említése a XVI. századból, Carolus Clusius németalföldi orvos és botanikus tollából származik, aki leírja, hogy az erősen elhasznált és sok helyen kiásott, mészből és tégladarabokból öntött, belül kikent vezeték - amelyben egy ember el tud mászni - három mérföld hosszan futott a dombok lábait követve. A csatornát tápláló friss és egészséges víz, pedig egy Rohonc környéki forrásból származott (közli: TÓTH és ZÁGORHIDI 1999).

2 A XVIII. században alkotó magyar tudós, Bél Mátyás is írt víz vezetésére szolgáló 6 arasz (162 cm) széles és 8 arasz (216 cm) magas, az alján négyszögű kövekkel kirakott, boltozott föld alatti járatról Hungáriáé Novae Notitia című munkájának, Savariával foglalkozó III. részében (közli: B. THOMAS és PROKOPP 1959: 48, 50).

3 Korabinsky János Mátyás az 1786-ban kiadott Magyar Barlangkutatás Történetével foglalkozó földrajzi munkájában a rohonci vár leírásánál említi, hogy a várból a római korban csatorna vezetett Szombathelyre, amelyen át a bort

4 vezették oda (közli: TÜRR 1953: 129). Schönvisner István Savaria történetét és régészetét összefoglaló munkájában szintén megemlékezett a római vízvezetékről, amelynek kiindulópontját - csakúgy, mint a fentebb említett szerzők - Rohonchoz kötötte (SCHÖNVISNER 1791: 61); Bozsokot, mint az aquaeductus tényleges kezdőpontját Lipp Vilmos említette először (LIPP 1880: 54). A nyomvonal által érintett települések lakói is tudtak a csatorna létezéséről, de azt a néphagyományban olyan „alagútként" azonosították, amely összefüggésben állt Kőszeg 1532-es török ostromával (VMFN 1982: 202; TÜRR 1953: 132). Savaria aquaeductusának gyűjtőcsatornáját az 1970-es években többször átvágták a Vas Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói, amikor Velem vízellátásához galériákat terveztek és telepítettek a Bozsoki-völgy felső szakaszán. Időrendi sorrend: 1971: megkezdik az I. galéria kialakítását, befoglalják a Szentkút-forrást (2. ábra: 1) (SABLAUER 1979: 6). 1972: a vízhálózat bővítésének céljából hozzáfogtak a Lőtéri-forrás foglalásának kiépítéséhez (2. ábra: 2). A munkálatok során azonban kiderült, hogy a víz nem egy természetes eredetű forrásból, hanem egy még működő római vezetékszakaszból szár2 Christophorus Saxius 1786-ban, Lipcsében megjelent Lapidum vetustorum epigrammata etpericulum animadversionum című könyvében idézi Carolus Clusius 1585. április 3-án keltezett leírását Szombathelyről (pp. 8-40, pp. 44-45): „Habuit olim eadem urbs Aquaeductum, cuius canalis hominem repentem capere posset, per quam fontis (qui paullo infra Rohoncz seu Rehnitz illustr. Balthasaris de Batthyan est) frigidissimae et saluberrimae aquae in Sabariam decurrebant, durissimo trito ex comminutis lateribus et calca conflato interius illitus, út ex fragmentis quae quotidie multis locis eruuntur, apparet: producebaturque is aquaeductus non minus, quam per tria miliaria secundum collium radices." 3 „Ab oppido usque ad Rohoncz meatus est subterraneus fornicatus, et inferne tesselato lapide stratus, latus spitamas circiter VI. altus VIII. per quern aquas ductas fuisse lapides inferiores, a defluente aqua cavati, subinnuunt." COMITATUS CASTRI FERREI. Membrum III. de oppidis et vicis potioribus. §. V. Stein am anger praecipuum est, in quo vêtus Sabaria sita fuit (közli: В. THOMAS és PROKOPP 1959: 48, 50) 4 Ezt Korabinsky a csatorna belsejében vízzáró rétegként alkalmazott terrazzo színe alapján gondolhatta. 10