Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Fekete Mária: Néhány gondolat a neolitikus, ún. steatopyg idolok ürügyén

Fekete Mária: Néhány gondolat a neolitikus, ún. steatopyg idolok ürügyén A NEOLITIKUM A neolitikumban zajlott le a történelem máig legnagyobb hatású váltása az életmódban, az anyagi és szellemi kultúrában. Minden tudásunk, mesterségünk alapja és kezdete ekkor született meg. A civilizációhoz vezető útra ekkor lépett az ember. Az utóbbi évtizedekben az újabb lelőhelyek ásatási eredményei sok kisebb-nagyobb kérdésben tisztázták az újkőkori életforma kialakulásának változatait és terjedésének lehetséges irányait. Tisztázódott az egyes lelőhelyek és leletek egymáshoz viszonyított rétegtani és kronológiai helyzete. Ismerjük a falulakók vallási életének néhány meg­nyilvánulását is. Könyvtárnyi szakirodalom szól a szellemi élet jelenségeihez sorolható tárgyakról (amulettek, idolok, oltárok, ékszerek, presztízstárgyak), szokásokról (áldo­zati gödrök, temetkezések), a szakrális cselekmények színtereiről (szentélyek, szent ke­rületek, temetők). A lakóházak, a kemencék, a házak berendezése, az eszközök, használati tárgyak, vagy munkafolyamatok - az anyagi kultúra - produktumai viszonylag könnyen rekon­struálhatók, az akár a közelmúltunkig létező néprajzi párhuzamok alapján. Nehezebb viszont azokat a gondolatokat, szokásokat, rítusokat meghatározni és értelmezni, ame­lyek az egykori emberek fejében-szívében zajlottak, amiben hittek, amitől féltek, amit reméltek, amiért kultusztárgyaikat létrehozták, ill. kultuszcselekményeiket végezték. Reménytelennek tűnhet több ezer év távolából bizonyos képzetek meglétét felté­telezni, biztosan igazolni, ezért is olvasható sokszor ugyanazon jelenségről egymásnak tökéletesen ellentmondó értelmezési kísérletek sora. Az idolok készítési módjának alapos megfigyelése, a hasonló stílusú tárgyak elterjedési területének megrajzolása, a lelőkörülmények, az észlelhető és feltárható összefüggések elemzése mégiscsak kecsegtet némi reménnyel. Segítséget jelenthetnek az egyes - akár máig ismert - rítusok kellékeinek elemzései és nem utolsósorban a teremtést és a civilizációs vívmányok eredetét magya­rázó antik mítoszok variációi. A neolitikus életforma létrejötte a civilizáció felé vezető hosszú út eleje. Hogy pontosan miért is tették meg őseink - kb. 10 ezer évvel ezelőtt - az első lépéseket ezen a rögös úton, máig sem tudjuk. Tudjuk viszont, hogy ennek az „út"-nak rengeteg változata létezett: hol csak a tároló- és pörkölőgödrök maradtak meg számunkra, hol a házak, önállóan állók, vagy csoportosan, egy- vagy többhelyiségesek, néhány ház, vagy már-már városias jellegű óriásfalvak, erődítéssel, vagy anélkül, vad, majd termesztett gabonafélék, befogott, szelídített, később háziasított állatok, temetkezések, szentélyek más-más arányban. Műhelyek, raktárak és elosztóközpontok; csere, majd kereskede­lem, új és idegen nyersanyagok megismerése és feldolgozása, kőedények, kerámia, stb. Sok-sok eddig ismeretlen tevékenység bukkan fel a semmiből és terjed, - szinte megállíthatatlanul - előbb a közvetlen környezetben, majd sok ezer kilométerre is. Mai kultúránk szinte minden alapvető eleme a neolitikumban született. 96

Next

/
Thumbnails
Contents