Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - In memoriam Tóth István (1944–2006)

In memóriám március 22-én tartotta meg habilitációs előadását „Pannóniai elemek a magyarországi népi vallásosságban" címmel. Oktatói munkája mindvégig szorosan kapcsolódott tudományos tevékenységéhez: írt egyetemi jegyzetet és tankönyvként használt egyetemi segédkönyvet. Ezt a munkáját („Bevezetés a római feliratok világába." Pécs 1999, szerzőtársa: Szabó А.) а РТЕ 2000ben az év legjobb publikációja címmel jutalmazta. Kutatási területei a római császárkor társadalomtörténete, Pannónia és Dacia provinciák története, római vallástörténet, különös tekintettel a keleti misztérium kultuszokra, és a római epigráfia voltak. Mintegy 130 szakmai tárgyú publikációja jelent meg: magyar, német, angol, francia és olasz nyelven. Munkatársa volt „A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája 1945-1968" (Budapest, 1971, szerk.: Niederhauser E. - Makkai L. et al) és „A magyar ókortudomány bibliográfiája 1951-1975" (Budapest, 1986, főszerk.: Ritoók Zs.) című munkáknak, továbbá megírta az ókori fejezetet a „Magyarország történeti kronológiája" (Budapest, 1983, főszerk.: Benda K.) című kézikönyvbe. Kiadás alatt áll egy több kötetes forráskiadványa: „Die römischen Inschriften Ungarns" (Szerk.: Fitz J., szerzőtársa: Lőrincz В., Németh M.) aquincumi anyaga. Tudományos konferenciákon, kongresszusokon több ízben vett részt előadással. 1969-1974 között szervezője volt a Fiatal Történészek Munkakonferenciáinak, amelynek további szervezését 1974-ben felsőbb beavatkozás leállította. Több hazai tudományos társaság tagja volt. Az Ókortudományi Társaság Maróth Károly (1973 és 2004) és Révay József-díjjal (1978) jutalmazta. Sohasem felejtem el első találkozásunkat: még egyetemi éveim előtt hallottam egy római vallástörténet előadását, amelynek hatására a következő évben a pécsi történelem szakra felvételiztem. Volt tanítványai közül többen neki köszönhetjük ókor iránti érdeklődésünket, majd ezáltal pályaválasztásunkat is. Lebilincselő előadókészsége mellett kutatási eredményei nem csak szóban de írásban is maradandóvá váltak, ezt több mint 130 publikált írása bizonyítja. Kiváló stílusa műveit - köztük „A rómaiak Magyarországon" (Budapest, 1975) és az „Istenek a Duna partján" (Székesfehérvár, 1991) - a nagyközönség számára is élvezetes olvasmánnyá tette. Vallástörténeti, és az ezzel szorosan összefüggő epigráfiai kutatása elsősorban a keleti kultuszok, misztériumvallások felé irányult, aminek eredményeképpen tudásunk Mithras, Juppiter Dolichenus, Isis, Cybele és Attis kultuszairól jelentősen gyarapodott. Savaria kutatásában kiemelkedőt és maradandót alkotott: számos epigráfiai tanulmánya mellett már a 70-es évektől kezdve külön figyelmet szentelt a savariai Iseumnak. Evkönyvünkben megjelent tanulmánya (A Savariai Iseum kutatásának eredményei és feladatai. Savaria 23/3 (1996-1997): 329-352.) megfogalmazta Szombathely legjelentősebb műemlékének előkerülése óta felmerült és megválaszolatlan kérdéseit, és az igényt a további kutatásokra. írása után újból elkezdődött az Iseum régészeti kutatása. Sajnos a leletek közeljövőben megvalósuló publikálását már nem érhette meg. Szerepe a régészeti kutatás történeti és vallástörténeti értékelésében, illetve az őáltala felvetett kérdések megválaszolásában pótolhatatlan. 46