Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Műtárgyvédelem - Kóbor Zsolt: Csontberakásos intarziás ágy restaurálása. Újfajta szemlélet a bútorrestaurálás terén, a tárgyat borító lakk megőrzése és kiterjedt temészettudományos vizsgálati módszerek alkalmazása

Kóbor Zsolt: Csontberakásos intarziás ágy restaurálása többszöri kifőzéssel zsírtalanítottam, és hidrogén-peroxiddal fehérítettem. A csontot vattával tekertem be, majd hidrogén-peroxiddal beáztattam a vattát. Teljes száradás után leszedtem a vattát a felületről, amit semlegesítés céljából lemostam. Jobb eredmény érhető el, ha nem hagyjuk kiszáradni a vattát, és a csontot dunsztban tartjuk, így rövidebb idő elég a kívánt fehérséghez. A csontokból gépi lombfűrész segítségével lapokat vágtam. Az elefántcsont fűrészelésénél fontos, a túlmelegedés megakadályozása, mert különben elszíneződik az anyag. A legjobb megoldás, hogy a fűrészlapot vízzel locsoljuk, így hűtve azt és a vágandó anyagot. A fűrész foga sűrű és ne túl terpesztett legyen. Olajozni nem szabad. A hiányokat előbb átlátszó fóliára rajzoltam át, majd ennek segítségével a csontlapra. Gépi lombfűrésszel, kis ráhagyással kivágtam a felrajzolt mintát a csontból, majd fogászati csiszolóval alakítottam, finomítottam a tökéletes formára. A darabokat megfelelő vastagságúra csiszoltam. A csontpótlások akkor illeszkednek jól az eredeti mellé, ha a csontokba az eredetihez hasonlóan gravírozásokat készítünk. A metszetvonalak elkészítéséhez, a rézkarcokhoz használt metszőkéseket használtam, majd fekete lágyviasszal töltöttem ki őket (7. ábra). 310 7. ábra. A csont pótlásának fázisai Abb. 7. Phasen des Knocheneinlagenersatztes