Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)
Műtárgyvédelem - Ferencz Eszter: Mikroszkópos anyagvizsgálatok jelentősége egy késő római tűkarc-díszes pohár esetében
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) Anyagvizsgálat a tárgy összetételére vonatkozóan Elektron-mikroszonda: Az üveg összetételére vonatkozó műszeres vizsgálatot elektron-mikroszondával végezték 5 az MTA Földtudományi Kutatóközpont Geokémiai Kutatólaboratóriumában, 6 egy JEOL Superprobe 733 típusú mikroszondával, amely 3 hullámhossz felbontású spektrométerrel és egy újonnan installált Oxford Instruments INCA Energy 200 típusú energiadiszperzív spektrométerrel van felszerelve. Az elektron-mikroszondás elemzés a vizsgálandó minta felületére fókuszált elektronsugár által gerjesztett karakterisztikus röntgensugárzás mérésén alapul. Segítségével a minta felületén kb. 1-2 mikrométer átmérőjű pontonként végezhetünk minőségi és menynyiségi elemzést. A röntgenszínkép felvételével és az egyes vonalak azonosításával a vizsgált pontban vagy területen levő kémiai elemeket határozhatjuk meg (minőségi elemzés), míg az egyes elemekre jellemző karakterisztikus röntgensugárzás intenzitásának mérésével a kérdéses pontról mennyiségi elemzést készíthetünk. A módszer segítségével meghatározhatjuk a kőzeteket alkotó ásványok kémiai összetételét, illetve elemeik alapján olyan ásványokat is azonosíthatunk, amelyeket más módszerrel, pl. optikai mikroszkóppal, vagy röntgendiffrakcióval nem lehet meghatározni. A különböző képalkotási lehetőségek segítségével az ásványok mikroméretű inhomogenitása, zónasága tanulmányozható, illetve a kiválasztott elemek eloszlása feltérképezhető. 7 Megbízhatósága jó. A hullámhossz- és az energia-felbontású spektrométerek együttes alkalmazásával a kémiai elemek még igen komplex összetételű ásványok esetében is egyértelműen azonosíthatók. A mennyiségi elemzés pontossága általában 2%, hasonló a teljes kőzetelemzések során nyerhető pontossággal. A kimutatási határ elemtől és mátrixtól függően kb. 0,1 tömeg%. Az elvégzett anyagvizsgálat kiértékelése szerint a tárgy nátronüveg, tehát az alapanyaghoz (Si0 2 +Al 2 0 3 ) folyósítóanyagként szódát (Na 2 C0 3 ) adagoltak, hamuzsír (K 2 C0 3 ) csak kis százalékban található benne. Az üveg összetételi aránya megegyezik a késő római korban készült üvegekével. Enyhén zöldes színét a vas-oxid (FeO) és mangán-oxid (MnO) tartalomnak köszönheti (4. táblázat). Restaurálás Tisztítás: A pohár feltárási állapotban került a Savaria Múzeumba, az ásatás helyszínén csak a földlabdával együtt felvéve tudták biztonságosan rögzíteni az üveg darabjait. Fotózás után a darabokat óvatosan, a sorrendet tartva, emeltük le a földbabáról. A földet desztillált vizes lazítás segítségével kis részenként lefejtettük, ellenőrizve, hogy a belsejében további töredékek vagy egyéb tárgyak nincsenek-e, a régészet szempontjából 5. Felelős kutató: Dr. Dobosi Gábor tud. főmunkatárs, Dr. Nagy Géza fizikus. 6. 1112 Budapest, Budaörsi út 45. 7. A leírás Tóth Mária (MTA Geokémiai Kutatóközpont) jegyzetei alapján készült. 293
