Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)
Műtárgyvédelem - Ferencz Eszter: Mikroszkópos anyagvizsgálatok jelentősége egy késő római tűkarc-díszes pohár esetében
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) 3. ábra. Fúváscsíkok a talp felől a perem irányába Fig. 3. Blowing lines from the foot to the lip A gáz zárványokban 0 2 , N , CO, S0 2 , C0 2 fordulhat elő. E zárványok szabályos vagy elnyújtott buborék formájában jelennek meg, gyakran fonalszerűen összetorlódva. Az üveges zárványokat huzaloknak, csomóknak nevezzük. Az üveg homogenitását megbontják, rontják az üveget. Megmunkálását nehezítik, mert viszkozitásuk, hővezető képességük és dermedési sebességük eltér az alapüvegétől. Egyenes vagy hajlított szál formában, egyenként vagy nyalábokban helyezkednek el. Kristályos zárványok esetében maga az olvadék kristályosodik ki, nem szennyeződés okozza. Ilyenkor üvegtelenedési kövek kristályosodnak ki, leggyakrabban a fázishatárokon. Az üvegtelenedés oka, hogy az üvegolvadék összetétele hajlamossá teszi a kész üveget a kristályosodásra. Előfordul, hogy a készítés során hőmérsékleti előírásokat (pl. a kellő fokozatossága lassú hűtést) nem tartják be; ez is előidézhet üvegtelenedést. Jellemzője a kristályok geometriai szabályossága. Ezek halmazok, láncok, foltok, sávok formájában helyezkednek el az amorf üvegben (4-5. ábra) (KITAJGORODSZKIJ 1954). Az üvegben végbemenő, láthatóvá vált öregedési fokozatok: Jól látható a pohár felületén, hogy a tartósan jelen lévő víz nagy mértékben oldott ki az üveg felületéről fémionokat, ezáltal irizáció alakult ki. Az üveg felületi rétege elvesztette fényét, 289
