Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Helytörténet - Siklósi Gyula: A körmendi Bástya utca–Bem József utca–Kölcsey Ferenc utca közötti terület beépítésének területe

Ferencz Eszter: Mikroszkópos anyagvizsgálatok jelentősége egy késő római tűkarc-díszes pohár esetében Benyomott testű poharak: Ezeken a poharakon formailag a faltenbecher típusú kerámiák köszönnek vissza. A formakialakítás formába fúvással vagy kézi kialakítással történik (BARKÓCZI 1988; KISSNÉ 1996). A pannóniai poharak díszítésénél alkalmazott technikák Meleg díszítő eljárások: Rátett üvegfonalas díszítés: A kész üvegtárgyra még melegen, különböző vastagságú, esetleg eltérő színű, húzott üvegfonalat csavartak, csipeszekkel alakították a kívánt formájúra, vagy pontszerűen mintákat rajzoltak belőle. Hideg díszítő eljárások: Tűkarc díszítés: A kész pohárra gyémánttal vonalas, vagy nagyobb felületeknél teljes ábrát karcoltak. Csiszolás: vas- vagy gyémántkoronggal, a korong ívétől függően vonalas, ovális, kör vagy plasztikus mintát csiszoltak csiszolópor hozzáadásával (GURMAI 1978; BARKÓCZI 1988; VARGA 1989; KISSNÉ 1996). A római temetkezési szokások A rómaiak temetői mindig a városfalon kívül, a kivezető utak mentén helyezkedtek el. Ezt törvény írta elő a korai időktől egészen a késő római korig, megszegéséért kemény büntetés járt. „Halott embert, mondja a Tizenkét táblás törvény, a városban sem eltemetni, sem elhamvasztani nem szabad; azt hiszem, talán a tűzvész miatt" - írta Ciceró „A törvényekről" című művében. Hasonló gondolatokat olvashatunk a Iulius Caesar által alapított hispániai Urso Colonia Genetiva Iulia alaptörvényeiből (LXXIII). „Megtiltjuk, hogy a város vagy a colonia körülszántott határain belül fekvő területre halottat bevigyetek, vagy ott eltemessetek, elégessetek, vagy halottaknak síremléket állítsatok. Aki ezt megszegi, az a Iulia nemzetség coloniája telepeseinek, büntetés címén ötezer sestertiust fizessen, ezt a pénzt továbbá bárki követelheti, perelheti és be is hajthatja. A duumvirek vagy az aedilisek gondoskodjanak arról, hogy azt, amit itt felépítettek lebontsák. Ha mindezek ellenére halottat behozták vagy eltemették, megfelelő módon el kell távolítani." A rómaiak számára halottaik tisztelete, emlékük ápolása elengedhetetlenül fontos volt. Elgondolásuk szerint a holtak a síron túl tovább élték árnyszerű létüket. Az volt az elképzelésük, hogy a halál utazás és a távoli túlvilágot nehezen lehet megközelíteni. Ebben segített Mercurius, a lélekvezető. A halottak mellé odatették személyes eszközeiket, valamint edényben ételt és italt, hogy ne szenvedjenek hiányt a hosszú úton. Pénzérmét is helyeztek a sírba a révész számára, aki csónakjával 284