Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Tóth Henriett: Megjegyzések a savariai Iseum domborműveinek kérdéséhez

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) kérdéséhez. Biztató azonban, hogy a volutás lezárás, ami pontosan megfelel a Victoria-dombormű keretelésének, „visszaköszön" egy másik kőemlék töredékén, mely szintén processzió-ábrázolás része lehetett, bár az Iseumhoz tartozását néhányan erősen vitatták (TÓTH 1998: 331). • Mars-Harpokrates: A relief a szentélyfríz sarokrészén helyezkedett el. A leírás megint Szentléleky Tihamér tollából származik: „A kő kissé sérült, feje valamint a lába bokától hiányzik. Az i. e. V. sz. óta már ismert testtartásban, bal lábára támaszkodva áll a meztelen alak. Jobbjában lefelé fordított lándzsát, baljában hosszú, szögletes pajzsot tart. Köpenye a bal váll mögött lóg le. Bal oldalán a vállon átvetett, szíjjal felerősített kard függ. A Victoria-alak felső keretrészéhez hasonló szegély zárhatta le a mező felső sérült részét." (SZENTLÉLEKY 1960: 20) (Kiemelések: T. H.). A római korban Mars istent az egyiptomi Harpokratésszel azonosították. Kiemeléseink nem véletlenszerűek, az alak megformálásának sajátosságaira, valamint arra a tényre, hogy ugyancsak Szentléleky Tihamér Mars Latobiussal állítja párhuzamba, a későbbiekben kívánunk még visszatérni. • Hercules: ábrázolásának értelmezésében sincsenek jelentősebb eltérések a kutatásban. Szentléleky (I960: 20) és Tóth (1998: 332) véleménye egyaránt arra utal, hogy az alak Hercules-Melquart-tal azonosítható, a frízen való megjelenése pedig erősen kapcsolódhat a szentély Severus-kori átépítésével, valamint azzal a ténnyel, hogy Hercules maga különös tiszteletnek örvendett a Severus-korban és Pannoniában egyaránt. • Kétségeket ébresztett egy tógát viselő, baljában bőségszarut, jobbjában paterát tartó alak ábrázolása. Egyes vélemények szerint (SZENTLÉLEKY I960: 20.) ez Fortuna Abundantia, míg mások meglátása alapján (FLEISCHER 1966-67: 87-92; TÓTH 1998: 332) sokkal inkább Genius, mégpedig a bőséget gazdasági-politikai értelemben szavatoló Genius Augusti megjelenítése. • Sothis kutyán ülő Isis: értelmezése nem véletlenül került ismertetésünk végére. Mint fentebb utaltunk már rá, ez a relief váltotta ki a legkevesebb vitát a kutatásban, a viszonylag egységes álláspont megfogalmazói közül Wessetzky (1989: 20-21) leírását vesszük alapul. „Isist egy hatalmas kutya hátán oldalülésben lovagolva látjuk. Felemelt jobbjában a csengő hangú, húros szisztrumot, bal kezében egy bőséget jelképező gyümölcsös kosárkát tart" (WESSETZKY 1989: 18). (Kiemelés: T. H.) A szisztrum az egyiptomi kultusz-szertartások meghatározó hangszere, a megújulás jelképe, amint maga az egész kompozíció is a Nílus áradásához kapcsolódóan az egyiptomi újév beköszöntét szimbolizálja. A dombormű, mint arra már Tóth I. utalt (TÓTH 2002:195), ékes bizonyítékul szolgál arra, hogy az itt működő papság tisztában volt a kultusz csillagászati tartalmával, hisz a reliefek sorrendjének meghatározása, azok egymás mellé helyezése az ő útmutatásuk alapján történt. A párkányzati fríz tagolása a következő: a középső részt a főfelirat foglalja el. Kétoldalt egy-egy Victoriaábrázolás következett, melyek közül, mint már utaltunk rá, csak a bal oldali maradt meg. Ugyancsak kétoldalt, hosszanti mezőkben a többalakos jelenetek kaptak helyet: 237