Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Ilon Gábor–Juhász Imola–Sümegi Pál–Jakab Gusztáv–Szegvári Gabriella–Sümeginé Törőcsik Tünde: A Marcal-völgy története az őskortól a középkorig egy környezet – régészeti vizsgálat tükrében – Mezőlak–Szélmező tőzegláp geoarcheológiai vizsgálatának eredményei

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) Kora és középső vaskor - Hallstatt kultúra és szkíták (5. lista és 17. ábra) A vizsgált időszakot mindössze 13 lelőhely képviseli. Ebből 11a keleti Hallstatt kultúra települése és temetője illetve temetkezése, továbbá 2 szkíta (Mihályfa, Mezőlak). Érdekes jelenség, hogy míg a Hallstatt kultúra települései mellett, közvetlenül a Marcal keleti sávjában nem - csak távolabb (Dóba, Somlóvásárhely: PATEK 1993: 62-86) - ismerünk vezéri temetkezéseket, addig a Vas megyei oldalon a telepek mellett halomsírokról (Kismező, Boba) is tudomásunk van. E helyzet értelmezése azonban egy tágabb kitekintésű vizsgálattal deríthető csak ki, ami most nem képezi tanulmányunk tárgyát. Elképzelhetőnek tűnik, hogy a bazaltvulkánosság hordalék kőzetanyagát, netán az egyházaskeszői bánya kőzúzalékát fazekasaik felhasználták (GHERDÁN et al. 1999, 2002). Nem meglepő a szkíta anyagi kultúra meglehetősen diaszpórikus jelenléte. Végül is ez jellemző a Dunántúl egészére. Itt is csak kulturális hatást, vagy csak egy betelepülő, megszálló vezető réteget feltételezhetünk. A külsővati Marcal-átkelő jelentősége a kora vaskorban sem vitatható. Kelták (6. lista és 18. ábra) A késő vaskori, La-Tène kultúra emlékeit összesen 19 lelőhelyről ismerjük. Ebből telepet 16, temetőt, illetve temetkezést 4 helyen dokumentáltak. Temetkezés és település együttesét 1 alkalommal (Külsővat-Gányi-tó) figyelték meg. A Marcal-vidék megszállására az ún. történeti (ie. 271-190), a LT Cl periódusban (SZABÓ 1990: 1920) kerülhetett sor, de a LT D időszakban a Vas megyei oldal (KAROLYI 1985: 408-409, Fig. 15.) is sűrűn lakott. Az átkelők súlyponti helyzetét a külsővati leletcsoportosulás és védelmét Kamond fegyveres sírjai bizonyítják. Intenzív jelenlétüket Mezőlak határában 3 település igazolja. A vas eszközeikkel intenzív mezőgazdasági és ipari tevékenységet kifejtő kelták itt is elmélyítették a természetátalakítás ekkor már megfordíthatatlan folyamatát. Római kor (7. lista és 19. ábra) A vizsgálat tárgyát képező vízfolyás (Marcal) neve ebből az időszakból eredeztethető, amelyre Mursella (Kisárpás Győr megyében) neve (MÓCSY 1990: 13) utal. Az urnamezős kultúrát (késő bronzkor) követően 82 előfordulás lokalizálásával a legintenzívebb megtelepedési periódust jelenti a térségben az Árpád- és a középkor előtt. Ezek megoszlása: 61 faluszerű település és 7 villa rustica. Falutelepülés, villa és út együttesét pusztán sümegcsehi határának egy lelőhelyén figyelték meg. Útszakasz még Egyházaskesző határából ismeretes. Unikális lelet a Kispirit határában megfigyelt terra 185