Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Természettudomány - Balogh Lajos–Pintér István–Szerdahelyi Tibor. Herbarium Waisbeckerianum. 2. Waisbecker Antal herbáriumának harasztjai a szombathelyi Savaria Múzeumban

Balogh L. - Pintér I. - Szerdahelyi T.: Herbarium Waisbeckerianum. 2. Harasztok Édes Anyám még magas korban is ritka élénk szellemű volt; szenvedéseit csendben tűrte; és ha átéli azt a kort, amikor a művelt és kifogástalan életű asszonyokat meg nem érdemelt megaláztatásoknak tették ki, úgy, ezeket éppoly emelt fővel és némán tűri, mint utódai. Bennünket elsősorban bátorságra neveltek; „tanuljátok meghosszabbítani az életet, mert az élet ellen véteni nem szabad, de független érzést kölcsönöz nektek a halál gondolatának nyugodt elviselése." És így ment szegény testvérem is vértanú halálába. Szüleim példás keresztény nevelésben részesítettek bennünk, a leányokat evangélikus, a fiúkat katolikus nevelésben, ritka erős és harmonikus keresztény felfogásban nevelték. Erkölcstelen szót soha sem hallottunk szülői házunkban, erkölcstelen olvasmány kezünkbe nem került. A családi beszélgetés soha sem volt léha vagy üres. Szüleim emléke vezetett bennünk, és maradt a vértanú mellett utolsó lélegzetéig." WAISBECKER PTERIDOLÓGIAI TEVÉKENYSÉGE ÉS ANNAK SZAKIRODALMI UTÓÉLETE Kümmerle Jenő Béla (1876-1931) és Győrffy István (1880-1959) mellett Waisbecker Antal a XX. század elejének egyik legjelentősebb hazai harasztkutatója volt (GOMBOCZ 1936). „Kőszeg és vidékének edényes növényei" című flóraművének első kiadásában (WAISBECKER 1882) 24 harasztfajt és 2 változatot jelez. Ez közel háromszorosa Freh Alfonz kőszegi bencés tanár első kőszegi flóraműve 9 harasztfajának (FREH 1876). Freh munkája második kiadásában már 25 harasztfajt, 1 alfajt és 2 változatot, köztük azonban „Waisbecker Antal úr lelete"-ként 3 fajt, 1 alfajt és 1 változatot közöl (FREH 1883). Borbás Vince Vas vármegye harasztjainak ismertetésében nemcsak e munkákra hivatkozik, de Freh és Waisbecker már akkor jelentős herbáriumainak revideált adataira is; ő az egész vármegyéből 36 harasztfajt és 42 fajon belüli taxont mutat ki (BORBÁS 1887—88). Waisbecker flóraművének második kiadásában Kőszeg és vidékéről 33 fajt, 30 változatot és 5 formát ad közre (WAISBECKER 1891b). Igazából ezt követően mélyedt el alaposabban a harasztok taxonómiai vizsgálatában. Ezekről előbb az Österreichische Botanische Zeitschrift lapjain (WAISBECKER 1891a, 1898, 1899, 1901), majd a Magyar Botanikai Lapokban közöl. Utóbbiban jelenik meg „Vasvármegye harasztjai" című dolgozata, ahol korábbi eredményeit újabb adatokkal kibővítve foglalta össze magyar nyelven is (WAISBECKER 1902, réf. DEGEN 1902; 3. ábra).

5 „Hazánk kevés vidékén nő oly sok és szép haraszt mint Vas megyében; ... Ámde nem csak a dús növésű tövek sereges fellépéséről nevezetes a mi harasztvirányunk, hanem az ily, aránylag kis területen található 5. A tanulmány magyar címe pontatlan, mivel nem minden harasztot (Pteridophyta), csak a páfrányokat (Pteropsida) tárgyalja, míg a korpafüveket (Lycopsida) és a zsurlókat (Sphenopsida) nem. 16