Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Ilon Gábor–Juhász Imola–Sümegi Pál–Jakab Gusztáv–Szegvári Gabriella–Sümeginé Törőcsik Tünde: A Marcal-völgy története az őskortól a középkorig egy környezet – régészeti vizsgálat tükrében – Mezőlak–Szélmező tőzegláp geoarcheológiai vizsgálatának eredményei

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) higrofil), társulás alkotó növény, amely a vízpartokra, mezotróf vagy eutróf sekély tavi termőhelyekre, lápokra jellemző, ahol sekélyebb, kb. 0,5 m-es vízborítás alakulhatott ki. Ezzel párhuzamosan - a makrofosszília-vizsgálatok eredményeivel összhangban - kisebb arányban megtalálható a vízi növények közül a békabuzogány (Sparganium főleg nádasokra jellemző), a süllőhínár {Myriophyllurn) és a vízitök {Nuphar), amelyek a lassan folyó vagy állóvizek úszónövény-állományaiban fordulnak elő és kedvelik a hűvös, tápanyagban dús, mintegy 1,0—1,5 méter mély vizeket. A nádasok belső szegélyére jellemzőek, a biogén feltöltődést segítik elő. A pollenösszetétel alapján feltételezzük, hogy a késő-glaciálisban kialakult rövidebb időtartalmú felmelegedés, egy mikrointerstadiális szintet, valószínűleg a Dryas lehűlési szintek között jelentkező Böling interstadiálist (feltételezett kora 13 700-12 000 cal ВС év közé tehető) sikerült (3. táblázat) feltárnunk a szelvény 368-352) cm közötti szakaszán. A Bitva-patak és Marcal-patak völgyében, alluviális síkján egy nedvesebb ártéri rétekkel tagolt, fenyő-nyír dominanciájú ligeterdő alakulhatott ki, míg a magas-parton egy szárazabb, nyíltabb erdőssztyepp vegetáció fejlődhetett ki. A következő (M-2 jelzésű) pollenhorizontban (360-330 cm: 12 500-11 500 cal ВС évek között) a pollenösszetételben jelentős változások mutathatók ki. A fás szárú elemek 9. ábra. Mezőlak I. fúrás pollendiagram 3, radiokarbon adatokkal (cal ВС), ülepedési rátával, üledékvizsgálat és a pollenösszetétel statisztikai eredményeivel kiegészítve Fig. 9. Mezőlak drilling no. I. pollen diagram 3, with radiocarbon data (cal ВС), supplied with sedimentation rate and statistical results of the deposit survey and pollen content 163