Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)
Természettudomány - Balogh Lajos–Pintér István–Szerdahelyi Tibor. Herbarium Waisbeckerianum. 2. Waisbecker Antal herbáriumának harasztjai a szombathelyi Savaria Múzeumban
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) 1861-ben választották meg szülővárosában, Kőszegen tiszti főorvossá, később járásorvos és Vasvármegye tb. főorvosa lett. E hivatalaiban 1896-ig működött, amikor nyugalomba vonult. Ha már a bécsi diákszervezetekben mint tornász, majd zenei képzettségével, jó tenorhangjával súlyt helyezett adiákének, énekkarok és tornaegyesületek szervezésére, amelyeknek fejlettségét osztrák és olasz utazása alkalmából is tapasztalta, úgy szülővárosában is az orvosi működése mellett, a közélet kulturális részét több irányban óhajtotta ápolni. így egymásután lépett be szervezőnek, alelnöknek, majd elnöknek a kőszegi Concordia dalegyletbe; képezte és nevelte mint megalapítója és első elnöke, az első rendszeresített tűzoltószervezetet, közreműködött a hegyközség létrejötténél, a gyümölcs- és szőlőnemesítésre fektetve a fősúlyt, valamint az erdők fenntartására, az utak fásítására; hozzájárult a Kaszinó és annak könyvtárának létrejöttéhez, ahol később elnökölt is. Utóbb áttért pedagógiai munkásságára, amelynek első ténykedése egy Deák Ferenc emlékére létesített alapítvány volt német fiúk magyarnyelvű nevelése érdekében; majd az akkor alapított kisdedóvóért dolgozott harminckét évig behatóan, 1868-tól 1900-ig. A kőszegi Múzeumnál tettem le édesatyám alapszabálytervezetét, amely e gyermekkert megalakulásának alapja volt. Legtovább mint pénztárosa, majd mint alelnöke, végül mint elnöke és választmányi tagja vett részt a gyermekkert igazgatásában. Figyelme kiterjedt éppúgy a gyermekkert berendezésére, mint a megfelelő gyermekkertésznő kiválasztására; különösen szerencsésen Szelotzky Mariával oldotta meg édes atyám e kérdést, ki évtizedekig részesítette a kőszegi gyermekeket magyar nevelésben és ki Katonáné Thuránszky Irén unokatestvére ajánlatára került Kőszegre. Ez időben az első magyar polgáriskoláért dolgozott, először mint az iskolaszék alelnöke, majd mint elnöke; különös gonddal rendezte be ez iskola könyvtárát; súlyt helyezett a gyermekek tornatanítására, és mint első honosította meg a leányok tornatanítását. 3 Mint orvos nagy súlyt helyezett a gyermekápolásra és a bábaképzésre, kortársait ebben jóformán megelőzve. Orvosi cikkei ezen a téren mozognak. b A gyermek, a kis gyermek megfigyelése volt egyik életöröme. Komornak látszó arca felderült, ha gyermekkel beszélgetett; a beteg gyermek is jótevőjének látta. Unokáival még 70 éves korában is bujócskást játszott; a nagyobbakat pedig sétaközben tanította a természet szépségére. Legidősebb gimnazista fiával tanulva tért át a botanikai tanulmányokra, amelyek iránt már orvostanhallgató korában is érdeklődött. Amikor komolyan fogott a botanikai a. Waisbecker Antal maga is kitűnő sportoló volt, vízalatti úszásban különösen kitartó volt; tornászott nagy kedvvel, és jó hegymászó is volt, aminek a botanikában is hasznát vette. b. Orvosi cikkeit nagyjából így állíthattam össze: 1. Közegészségügyi kalauz 1890: Hozzászólások a kisdedóvásra vonatkozó törvényjavaslatra. 2. Hosszú élet 1890. márc. 5: A közegészségügy előharcosai. (A tanító, a pap kötelességeiről). 3. Orvosi Hetilap 1896: Hazánk statisztikájának egyik forrásáról; - és még több kisebb cikk, amely cikkek még ma is felhasználható gondolatokat tartalmaznak. 11
