Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Régészet - Pap Ildikó Katalin: Középkori gazdasági épület Szombathely északi határában
РЛ1> I. К.: Középkori gazdasági épület Szombathely északi határában gazdasági udvart 1 " (HOFFMANN 1959: 173; BELÉNYESY 1956: 541-542). Ez alapján csak annyi tartható bizonyosnak, hogy a ebben az időszakban mind a szabad ég alatt, mind épületben tároltak gabonát. A csapadékosabb területeken 19 — ilyen Vas megye területe is 2 " — a termés megóvása érdekében indokoltnak látszik tárolóépítmények emelése. Belényesy Márta a XIV. században' 1 a csűrös rendszert 22 az Alföldet szegélyező domb- és hegyvidékeken már elterjedtnek tartja 2 ' 1 (BELÉNYESY 1956: 539). Mindezek, valamint alaprajza, mérete 24 illetve korban és földrajzilag közeli sarvalyi párhuzama alapján a Herényben előkerült gazdasági épületet a szálas gabona illetve takarmány tárolására szolgáló torkos pajtának határozom meg. Itt szeretnék egy, Herény falu középkori okleveleiből 25 származó érvet felsorakoztatni az épület gabonatároló funkciója mellett. Az elsőként 1263-ban 2r ' említett település (Kiss et al. 1998: 114) első ismert birtokosa a Herényi család (HERÉNYI 1981: 444). A Herényiek a XIV. század folyamán a környéken több településen szereztek illetve adtak el birtokokat, többek közt egy vagy több, a Gyöngyösön működő egykerekű malmot. 27 A család oklevelekből kiolvasható XV. századi történetét egy 1420-ban induló hosszan elhúzódó per határozta meg, melynek során a Herényiek vissza akarták perelni az eladott malmot vagy malmokat és birtokokat 2 " (HERÉNYI 1981: 445; HERÉNYI 2000: 249). A források által említett, a Gyöngyösön működő malom minden valószínűleg egytengelyű vízimalom lehetett. Az ilyen malmokat keskeny patakok fölé építették úgy, hogy falai a patak két oldalára támaszkodtak (PoNGRÁCZ 1967: 85). A Gyöngyös patak kiválóan alkalmas volt malmok létesítésére, 2 ''jelentőségét épp a rajta települt malmok adták, s ennek köszönhető, hogy mind a malmokat, mind a patakot több tucat oklevél említi a középkorban (KlSS et al. 1998: 115). 18. Egy 1330-as oklevélben a horreum biztosan épületet jelöl (HOFKMANN 1959: 175). Más források szérűről - amely alatt területet kell értenünk - szólnak. A pannonhalmi apátság 1233-as oklevele szerint az apátságnak szánt tizedet azon falu szérűjére kell hordani, amely a tizedet adja. 1353-ban a kisalföldi Molonyan villa esetében említik falu szérűjét, amely a földesúr tulajdonában van (HOFFMANN 1959: 179). 19. Filep Antal megjegyezte, hogy az általa vizsgált kisalföldi pajták mocsaras, vizenyős árterü vidékeken, és a dombvidék, hegyvidéki szomszédságában gyakoriak (Fll.KP 1993: 103). 20. A XX. század elején Herényben mért adatok szerint a legcsapadékosabb időszakban háromszor annyi eső esik, mint a legszárazabban, tehát a csapadékeloszlás viszonylag egyenletes, A legesősebb hónap a július, ekkor zivataros esők gyakoriak (RÉ'i'l ILY 1935: 340). 21. Más kutatók szerint a pajták megjelenése a XVI. századra tehető. Szerintük ezek az építmények szélesebb körben Erdélyen és a Nyugat-Dunántúlon kívül — ahol már hamarabb elterjedtek - csak a XVIII. század végén váltak általánossá (BARABÁS ésGll.YÉN 1987: 39). 22. A gabonaneműek növekvő mennyisége a XIV. századra már nem csak a nemesi birtokot, hanem a nagyobb területen gazdálkodó parasztságot is probléma elé állítja, hogy tárolóhelyekről, belső csűrökről vagy külső szérűről gondoskodjék (BELÉNYESY 1956: 540). 23. A terményen kívül a vetőmag, valamint az ínségesebb időkre felhalmozni igyekezett tartalék tárolását is meg kellett oldani (BELÉNYESY 1956: 552), mégpedig a jobbágy portáján, hiszen a terményt minden valószínűség szerint ide szállították. Erre utal a Károly Róbert-féle portatörvény, mely a kapu nagyságát az rajta áthaladó gabonával, szénával rakott szekérhez méri. A külső, tehát nem a portához kapcsolódó csűrök és szérűk e korban inkább a nagyobb nemesi birtokhoz kötöttek, s nagyobb mennyiségű termény elraktározási problémáival kapcsolatosak (BELÉNYESY 1956: 553). 24. Az épület megfelel a néprajz által megfogalmazott méretbeli kritériumnak is; egy szekér befér a száján. 25. Herény településre és családnévre — különösen a Vas megyei Herényiekre - vonatkozó adatokat Herényi István dolgozta fel részletesen (Herényi 1979, 1981, 1997a, 1997b, 2000). 26. Egy korábbi, 1252-es, bizonytalan forrás szerint Herényi Bana fia Cseke birtokosok Herényben (HERÉNYI 1981: 444). 27. 1309-ben a Herényiekkel rokon Kámoni nemzetségbeli Gyöngyösmelléki Mykothának a Gyöngyös patak mindkét partján szántóföldet, és egy a Gyöngyösön működő egykerekű malmot engedett át a Herény nemzetséghez tartozó Köveskúti Márton fia Pál, és Oladi György fia Györk (HERÉNYI 1997a: 297, 1997b: 740, 2000: 249). 1323-ban Herényi László fia, Jakab és László özvegye egyéb ingatlanok mellett egy malmukat adták el a Gyöngyösön a velük rokon Kámoni családnak (HERÉNYI 1997a: 298, 200: 249). 28. 1436-ban a vitatott birtokba Kámoni Andrást vezették be (HERÉNYI 1997b: 741), ám 1498-ban végül visszakerültek a Herényi családhoz a vitatott birtokrészek. 29. A vízimalmok létesítésének feltétele, hogy a víznek állandó patakmederben kell folynia és szilárd, víztől nem szaggatott partvonallal, valamint minimális vízszintingadozással kell rendelkeznie (BALÁZS 1993: 331). 268
