Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Régészet - Bíró Szilvia: Savaria nyugati temetője
BÍRÓ Sz.: Savaria nyugati temetője teg következett. Az átvágásnál egy gödör rajzolódott ki a máglyaréteg alatt. Az egész objektum anyaga kevert volt, a IV. századi kerámiák a legalsó rétegekben is megtalálhatóak voltak. A „sír" anyaga hatalmas mennyiségű kerámiát tartalmaz — több, mint 250 beleltározott tétel. A kerámiák között több darabból összeilleszthető vagy teljes profilt adó darab van, amelyeken a törés utáni másodlagosan égésnyomok figyelhetők meg (10. tábla 6—8.). Ezt a néhány kerámiát, amelyet a II. századra lehet keltezni, egy hamvasztásos sír maradványainak lehet értékelni, amelyet a későbbiek folyamán megbolygattak. A sír maradék anyagát figyelembe véve szembetűnő, hogy két edénytípus meglehetősen nagy számban képviselteti magát: a gyűrűs peremű tál (8 db) (13. tábla 2; 4.) és a függőlegesen álló, általában két részre osztott peremű, behúzott nyakú bögre és korsó (35 db) (13. tábla 1 ; 3.). Mindkét típus keményre égetett, szemcsés anyagú, gyakran foltosra égett. Több darab rosszul égetett és egy-két edény enyhén deformált. Mindezek arra utalnak, hogy a kerámiák egy közelben levő fazekasműhelyhez tartozó objektumhoz (szemétgödörhöz?) tartozhattak. Hasonló jelenséget dokumentált Sosztarits O. az északi fazekasnegyed területén, a Borostyánkőút egy szakasza mellett. A Szombathely—Dialízisállomás területén 1998 nyarán folyt ásatás során egy gödörben 6—7 darab sárga, többszörösen profilait korsóperemet találtak. Az ásató fazekasműhelyhez tartozó szemétgödörként értelmezte az objektumot (SMRA 1295—99)." A Liget Hotel előtti objektumban nagy mennyiségben került elő mázas kerámia is, nagyrészükön másodlagos égésnyomokkal, vagy elfolyt mázzal: talán ezek a darabok is a műhelygödörhöz tartoztak. A maradék kerámia között nagy mennyiségben találunk a IV. századra keltezhető mázas kerámiatöredékeket, köztük olyan darabokat is, amely nem kifejezetten sírmellékletként szoktak előfordulni (pl. mortariumok). Az itt talált 170 darabos IV. század utolsó harmadára keltezhető éremlelet sem rendelkezik párhuzammal, egy sírban túl nagy mennyiség, értéke viszont kicsi. A leletanyag nagy része a máglyarétegben volt, az ásatás folyamán végig egy IV. századi helybenhamvasztott sír máglyarétegeként értékelték, azonban a leletanyag ezt nem látszik alátámasztani, inkább telepjelenségként lehet értelmezni. Ezek ellenére nem lehet teljesen kizárni, hogy mégis valamilyen temetkezéshez kapcsolható egyéb objektum maradványai kerültek felszínre. A 10. sírtól keletre található 13. sír bontása is az problémákat vetett fel ásatás során. Ennek kibontása folyamán is hasonló jelenség került elő: a sír alatt a második kőpakolás alatt is folytatódott a római kultúrréteg - benne egy szarvasmarha csontjaival, és a sír anyagában is megtalálható a gyűrűs peremű tál és a függőlegesen álló peremű bögrék és korsók töredékei — igaz, csak 1 ill. 5 db, ezen kívül pedig csak ebből a „sírból" kerültek még elő IV. századra utaló mázas kerámiák. Ezek alapján elképzelhetőnek tartom, hogy a 10. sír alatti fazekasműhely szemétgödrének anyaga és az alig néhány méterre levő 13. sírban talált hasonló típust képviselő kerámiák egy objektumhoz tartoztak, így a 13. sír megléte is megkérdőjelezhető, mivel szinte semmilyen sírmellékletként értelmezhető leletanyag nem került elő. Összefoglalva: a területen három különböző objektum anyaga keveredett össze. A Kr.u. II. századra keltezhető az a hamvasztásos sír, amelybe a festett tálak és korsó kerültek. A területen ezt követően — a III. század második felétől — egy fazekasműhelyt hoztak létre, amelynek termékei között megtalálhatjuk a gyűrűs peremű tálakat és a függőlegesen álló peremű korsókat és bögréket — esetleg a IV. század első felére tehető mázas korsókat is. A Kr.u. IV. század utolsó negyedében pedig egy erősen faszenes, átégett, kormos réteg és a hozzátartozó rétegek megbolygatják az összes korábbi objektumot a területen. 11. Köszönettel tartozom Sosztarits Ottónak az információért. 88
