Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Helytörténet - Révész József: A szombathelyi kerékpársport kezdetei

RÉVÉSZ J.: A szombathelyi kerékpársport kezdetei 5. Tandem verseny - 5000 méter (4 pár) 11, Rottenbiller - Reininger, II. Schmalhofer - Rabb, III. Calabis - Misgur 6. Hölgyek versenye - 2000 méter (3 induló) /

1. König Zenta, Aminka álnéven (Bécs), II. Melzenhofer Adolfin (Bécs), III. Schredl Hermin (Bécsújhely) 7. Főverseny - 10000 méter (9 induló) /I. Rottenbiller (Budapest), II. Reininger (Graz), III. Seeger (Bécs) 8. Országos verseny - 3000 méter (4 induló) /

1. Wiegand (Budapest), II. Schwab Béla (Budapest), III. Jimdling (Budapest) 9. Vigaszverseny — 1600 méter (5 induló) / I. Schmalhofer (Bécs), II. Lusune (Bécs)

19 Az eredmények felsorolása azért is érdekes, mert ebből kitűnik, hogy általában milyen versenyszámok szerepeltek egy-egy nagyobb versenyen. Az is látható, hogy egy-egy versenyző több számban is indult, ami nagy taktikai csatát jelentett. A kerékpáros csúcsok jó részét a szombathelyi pályán állították be. 1896-ban például minden rekordot, kétezer métertől az egy órásig (42km 340m) Gerger Ferenc tartott.

2

" A díjakat szokás szerint a verseny napjának estéjén megrendezett táncmulatságon adták át. A verseny kapcsán kirobbant vita rámutat az akkoriban dúló profi-amatőr kérdés körüli huzavonára. A budapesti Sport-Világban megjelent tudósításában Mínich Jenő azt írta, hogy a szombathelyi verseny nem volt amatőr, mert külföldi profikat is engedtek indulni.

21 A szombathelyiek azzal válaszoltak, hogy a MKSZ szabályai nem tiltják a profik és az amatőrök együtt versenyzését.

22 Az igaz, hogy a meghívott versenyzők jelentős része profinak számított, de a sportág népszerűsítéséhez, a versenyek érdekessé, izgalmassá tételéhez elengedhetetlen volt profi kerékpárosok meghívása, hiszen ők képviselték a sportág elitjét. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy így a hazai versenyzők összemérhették tudásukat neves külföldi társaikkal és lemérhették hol is tartanak, ez pedig a magyar kerékpársport fejlődését szolgálta. Ráadásul a profik miatt kilátogató több néző nagyobb bevételt is jelentett.

21 A VSE nem sokat törődött a vádaskodásokkal s mivel a szövetség szabályai sem tiltották továbbra is élt ezzel a lehetőséggel. A szeptember 13-án rendezett verseny még sikeresebb lett. Erről a korabeli sajtó így számolt be: „A második millenáris kerékpárverseny érdekességét tekintve felülmúlt minden eddigi bicikli-versenyt. Még Budapesten sem volt képes egyszerre ennyi híres versenyzőt 500 méteres modern pályán együtt láthatni. Itt sem volt bumlizás: aki indult, az ment mint a szélvész, vagy lemaradt és ki kellett lépnie. "

24 Ekkor Szombathely számított a kerékpársport fellegvárának. Országos és nemzetközi versenyein rendszeresen az ország legjobbjai és neves külföldi versenyzők vettek részt. Az 1897-es esztendő meghozta az elismerést a város kerékpárosai számára. A MKSZ szeptember 5-én a városban tartotta évi rendes tanácsülését, melyen az ország 22 egyesülete képviseltette magát. Vas megyéből a VSE-t dr. Ernuszt József, a PMKE-t ifj. Udvary Ferenc, a SBC-t dr. Németh Gyula, az SZKE-t Zrínyi József, míg a Kőszegi BC-t Kőszegi József képviselte (4. ábra). A tanácsülésen dr. Korchmáros Kálmánjavaslatára új alapszabályt fogadtak el. A budapesti egyesületek javaslatában, hogy a fővárosban is építsenek egy minden igényt kielégítő, modern kerékpáros versenypályát, hosszas vita után sem született érdemleges döntés. Megválasztották a MKSZ új vezetőségét. Elnöke Szemere Attila országgyűlési 19. Vasvármegye, 1896. május 12., pp. 9-10. 20. Gerger Ferenc szentgotthárdi kerékpárversenyző. 1893-ban 3. helyet szerzett a Bécs-Berlin (582 km) távon. 1894-ben Ausztria 100 km-es bajnoka, majd megnyerte a Párizs-Bécs (1400 km) országúti versenyt. 1895-ben több mint két órás előnnyyel nyerte a Bordeaux-Párizs (592 km) versenyt, majd ugyanebben az évben második lett a Szentpétervár-Moszkva (700 km) távon. 1896-ban hat nemzetközi bajnokságot nyert, majd a következő évben Európa-bajnok lett (KÁROLY 1981). 21. Sport-Világ, 20. szám, p. 3. 22. Vasvármegye, 1896. május 25., p. 5. 23. Hogy ez mennyire nem volt mindegy, álljon itt egy adat. Amikor dr. Ernuszt József átvette a VSE irányítását 15 ezer korona adóssága volt az egyesületnek. Programjában legfontosabb teendőjének tartotta ennek csökkentését (HORVÁTH 1908). 24. Vasvármegye, 1896. szeptember 17., p. 5. 356