Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Helytörténet - Révész József: A szombathelyi kerékpársport kezdetei

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 Földessyben és Mennyeiben egy bécsi kirándulás után merült fel az ötlet, hogy klubot kellene alapítani a sportág művelésére és fejlesztésére. 1891. december 29-én Mennyei munkálkodásának eredményeként alakult meg az első szombathelyi kerékpáros egyesület Savaria Bicycle Club (továbbiakban: SBC) néven azzal a céllal, hogy gyakorolja, terjessze és fejlessze a kerékpársportot (2. ábra). Az egyesület elnökévé Mennyei Istvánt választották (jegyző és pénztáros Gerlits Sándor; igazgatók Földessy János, Kővári Raffeln Béla, Uy Sándor; útnagy Szabó Pál) és már az alapszabályban lefektették, hogy „ Oly egyének, kik a sportot üzletszerűen gyakorolják, különösen a kik pénzdíjért versenyeznek, nem lehetnek a club tagjai. '" A megalakulást követően hatalmas viták alakultak ki olyan kérdésekben, mint például melyik ruházat alkalmasabb kerékpározáshoz a zsinóros vagy a polgári. A helyzetet jól visszaadja a kortárs beszámolója, aki szerint „Természetes, hogy a hol annyi fényes jogász elme van együtt, mint a Savariában, még az is vita tárgyát képezte, hogy jogi, vagy szerelmi viszony létezik-e a bicziklisla és gépe között. A kérdést azonban még ma sem döntötték el. " (BOLGÁR 1894). Többek között ezek a belső viták vezettek oda, hogy az SBC-ből kilépők és a „kimaradtak" egy másik kerékpáros egyesületet alapítsanak, aminek formálódásáról 1892. január elején már a korabeli sajtó is hírt adott/' 1892. augusztus 11-én megalakult a második szombathelyi kerékpáros egyesület Pannónia Magyar Kerékpárosok Egyesülete (továbbiakban: PMKE) néven, melynek célja,,...« kerékpársport útján a turisztika fejlesztése és mint a magyar kerékpárosok egyesülete a nemzeti eszmét ápolni és terjeszteni".' Az egyesület megalakításában jelentős szerepe volt a Körmendről Szombathelyre költözött Udvary Ferencnek, aki nemcsak a körmendi, de a szombathelyi kerékpáros élet felvirágoztatásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett és abban éveken keresztül meghatározó szerepet töltött be. Az újonnan alakult egyesület azonnal aktív tevékenységbe kezdett. A téli pihenőt a szervezet kidolgozására és megerősítésére fordították „... nevezetesen egy minden ízében magyar, sportszerű és praktikus dress összeállítása képezte első sorban feladatunkat. " (BOLGÁR 1894). A korabeli kerékpáros divatról és annak változásáról pontos képet kaphatunk Mennyei István leírásából: „A biczikli, fejlődésének kezdetleges stádiumában — mint magas gép, — határozottan és kizárólagosan sport-eszköz volt. A mai tökéletesedett biczikli, a pneumatic-safety, most már egyúttal, sőt kiválóképp közlekedési eszköz, utazó-gép. Ugyanezt a fejlődést mutatja a bicziklisták ruházkodása is. Hajdan, az istenben boldogult magas-gép korszakában, rikító, tarkacsikos, kivágott triko-ingek, félczombig érő rövidnadrágokat, furcsa sapkákat viseltünk, és meztelen térdekkel, meztelen karokkal, csupasz mellel vontuk magunkra a közfigyelmet. Természetes, hogy a gyerekek utánnunk futottak. De mi nagyon tetszettünk magunknak ebben a bizar sportruhában — és ezt az extravagantiát utóvégre megengedhettük magunknak — otthon. Mert a lakóvárosunk s a szomszédfaluk határán ritkán mentünk túl, — utazásunk végcélja legtöbbször valamelyik közeleső kocsma volt. Ma bebarangolunk hét vármegyét is — de még a célszerűség is — megköveteli, hogy megfelelően módosuljon a ruházat is: tűnjenek el a mezítelen térdek, a többi meztelenségekkel és Ízléstelenségekkel együtt. — tűnjenek el a rikító, cstkos tarka trikók, a zárt tornaterembe való athleta-ingek, a többi czifraságokkal s furcsaságokkal együtt, — és adjanak helyei a szolid, porálló szürke, polgári szabású utazó ruhának, könnyű turista ingnek, könnyű sapkának, térden alul érő, gumikkal a térdhajlásba megszorított bő nadrágnak. — Európában ép úgy, mint Amerikában. Mert hiszen a művelt népek ízlése s kényelemszeretete is nagyjában széles e világon mindenütt egyforma. " (BOLGÁR 1894). Ebben az időszakban Szombathely meghatározó szerepet játszott a kerékpáros divatban, ugyanis az Udvary-féle „magyaros" sportruha országosan elterjedt és egyfajta etalonnak számított, még a Pécsi Kerékpáros Egyesület is az Udvary-féle ruházatot fogadta el egyleti öltözékként (3. ábra). A PMKE felvette a kapcsolatot külföldi egyesületekkel, melynek eredményeként 1893. tavaszán 14 tagja utazott, pontosabban kerekezett a grazi kerékpáros ünnepélyre/ Itt a Wanderer és Schottenfelder egyesületek mögött a harmadik helyet szerezték meg (BOLGÁR 1894). 5. Vas Megyei Levéltár, Vas megyei egyesületek alapszabályai, IV. 440. 6. Vasmegyei 1лрок, 1892. január 3., p. 4. 7. Vas Megyei Levéltár, Vas megyei egyesületek alapszabályai, IV. 440. 8. Vasmegyei 1лрок, 1893. május 21., p. 3. 353