Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Takács Zoltán: A magyarok türk megnevezése Bíborbanszületett Konstantinos De Administrando Imperio című munkájában

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 A TÜRK NÉPNÉV KONSTANTINOSNÁL A bizánci császár De administrando imperio című művének 38. fejezete a tárgya az alább következő elemzésnek. A szóban forgó rész a türkök (magyarok) történetét mondja el a kezdetektől a Kárpát-medence elfoglalásáig. Hasonló, egy-egy nép történetének rövid összefoglalására a munka egyéb helyein is találunk példát. Maga a császár is indokolja munkájának bevezetésében, miért fontos a különböző népek ismerete, ugyanis csak ilyen tudás birtokában hozhat az uralkodó jó, a birodalom érdekeit szolgáló döntéseket. Ismernie kell ezért, hogy az egyes népek kijátszhatók-e egymás ellen, milyen politikát kell velük folytatni, meg lehet-e nyerni őket szövetségesnek, vagy támadást kell ellenük indítani. Konstantinos ennek fényében vázolja fel írása felépítését, miszerint nemcsak az egyes népek egymáshoz és Bizánchoz való kapcsolatáról szól, hanem „az idegen népek közti különbségekről, eredetükről, szokásaikról, életmódjukról, lakóföldjük fekvéséről és éghajlatáról, kiterjedéséről és méreteiről", valamint Bizánc és az egyes népek történeti kapcsolatáról, ill. államszervezeti újításokról (DAI: Bevezető, ill. ezt ismétli DAI: 13/195-200). A maga elé tűzött célok közül leginkább a népek történetének a bemutatását valósította meg Konstantinos. Többek között részletesen bemutatja az arabok történetét, szól az Itália feletti uralmakról, Velencéről, Dalmáciáról, az utóbbi esetekben azok bizánci fennhatóságának mozzanatairól. Részletesen tárgyalja a horvátokat és a szerbeket, földjeikről, számukról és természetesen történetükről sem feledkezve meg. Hasonlóképp ír Örményországról és minden, Bizáncot érintő népről, területről. Az egész munkát tekintve azonban, mintegy vezérfonal gyanánt végigvonul a besenyőkről, a X. század közepi helyzetet meghatározó népről közölt információk sokasága, melynek maga adja magyarázatát a Bevezetőt követő első fejezetben. így ír: „Úgy vélem, hogy minden időben előnyös a rómaiak császárának, ha azon van, hogy a besenyők népével békében legyen, velük baráti egyezséget és szerződést kössön, hozzájuk évente illő és a nép számára megfelelő ajándékokat és ügyvivőt küldjön, viszont onnan kezeseket, azaz túszokat és ügyvivőt vegyen, akik az illetékes hivatalnokkal ebbe az istenoltalmazta városba jönnek, és élvezik a császári jótéteményeket és mindenféle, a császárhoz méltó bőkezűséget" (DAI: 1/16-24). Az ezt követő fejezetekben azokat a népeket sorolja fel Konstantinos, melyeket a besenyők sakkban tudnak tartani (oroszok; türkök, azaz a magyarok; bolgárok). A szétszórt információk mellett a 37. fejezet külön is bemutatja a besenyőket, aminek első része lényegre törően mutatja be történetüket. Az ezt követő 38—40. fejezetek pedig a türkökről (magyarokról) szólnak. Nem érdektelen a két népről szóló információk általános összehasonlítása. besenyők türkök (magyarok) történet DAI 37/2-14 DAI 40/7-27 DAl 38/3-65 elszakadt néprész DAl 37/50-57 DAI 38/61-65 DAl 38/24-28 szervezeti leírás (törzsek) DAl 37/15-34 DAI 37/68-71 DAl 40/3-7 DAl 40/44-50 történeti földrajzi keret DAI 37/2-4 DAl 38/30-31 DAl 38/7-9 korabeli földrajzi keret DAl 37/34-49 DAl 38/66-71 DAl 40/23-25 DAl 38/57-60 DAI 40/25-44 Mind a besenyőkről, mind a türkökről (magyarokról) szóló leírás hasonló rendszer szerint épül fel. A két nép esetében a császár történetük felvázolásával kezdi el az adott részt a korai időktől a közeli időkig futva. A történetek része az egykori haza meghatározása, a besenyőknél a Volga és az Etil folyók 321