Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Takács Zoltán: A magyarok türk megnevezése Bíborbanszületett Konstantinos De Administrando Imperio című munkájában

SAVARIA Л VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 28 SZOMBATHELY, 2004 pp. 317-333 A MAGYAROK TÜRK MEGNEVEZÉSE BÍBORBANSZÜLETETT KONSTANTINOS DE ADMINISTRANDO IMPERIO CÍMŰ MUNKÁJÁBAN TAKÁCS ZOLTÁN BÁLINT Nádasdy Ferenc Múzeum, H—9600 Sárvár, Várkerület 1., Hungary E/mail: takacszoltan @porpysofi. hu, museum. sarvar@axelero. hu USE OF THE EXPRESSION 'TÜRK' FOR THE 'MAGYARS' IN THE WORK DE ADMINISTRANDO IMPERIO BY CONSTANTINE PORPHYROGENITUS One of the most important sources of early Hungarian history is the De administrando imperio, work of the Byzantine Emperor, Constantine Porphyrogenitus (913-959). The work, datingfrom the mid-10th century, uses the ethnic name 'türk 'for the Magyars, while 'magyar appears only as a tribal name. The study sets out to explain the anomaly. It concludes that the power of the Levédi dynasty had weakened after a Petcheneg attack, which allowed the increasingly powerful Almos—Árpád dynasty to take over. 'This transfer of power caused the ethnic name 'magyar' for the Hungarians to be discarded, as it was associated with the previous elite, whose group or tribe became simply one part of the new power. But the loss of influence was temporary. When the group or tribe regained power, its power to assimilate others was such that the population of the Carpathian Basin came to refer to themselves later as 'magyar'. BEVEZETÉS Bíborbanszületett Konstantinos, bizánci császár (913-959) De administrando imperio címen ismert munkája fontos ismereteket őrzött meg a magyar történelem korai időszakáról. A X. század közepén keletkezett munka a türk népnév alatt közli a magyarokkal kapcsolatos, a császár által megörökítésre méltónak gondolt információkat. A Konstantinos által említett türkök és a Kárpát-medencében államot létrehozó magyarok közti kapcsolatot külön nem kell bizonyítani, elég erre vonatkozóan az alábbiakat megemlíteni. Az általános türk (magyar) történetet előadó 38. fejezetben szereplő Álmos és Árpád a középkori magyarországi krónikairodalomban is szerepelnek. Sőt Álmosról éppen a magyarországi latin történeti források tanúbizonysága alapján tételezhető fel, hogy ő is volt fejedelem, mégpedig Árpád előtt. A konstantinosi szöveg az ő fejedelemségének a tényét nem említi, csak mint egyfajta lehetőséget (KRISTO 2003: 9—38). Szintén Konstantinos türkjeinek magyarokkal való egyezése mellett áll, hogy Turkíában, tehát ahol a honfoglalók laktak, az alábbi folyók találhatók: Temes, Tútisz, Maros, Körös és a Tisza (DAI: 38/35—40). Bár a felsorolt öt folyó nem fedi le az egész Kárpát-medencét, hanem annak csak D—DNy-i területét, szintén erősíti a türkök és a magyarok azonosságát, természetesen most a császári munka oldaláról nézve, nem pedig általános történeti következtetés részeként. Végül egy harmadik megjegyzés a két népnév azonos csoportjelölésére. A 40. fejezet a kabarok

1 és a türkök törzseinek nevét sorolja fel. A kutatás régen tisztázta, hogy a türkök (magyarok) törzsnevei a Kárpát-medence településeinek névtani anyagában is megtalálhatóak. A két adatsor összetartozása az egyik alapja a magyar törzsnevek etimológiai elemzésének, ugyanis a helynévi adatok figyelmen kívül hagyása a Konstantinos által megadott nevek helytelen magyarázatához vezethet (BERTA 1997). A bizánci császárnál szereplő türkök és a Kárpát-medencében honfoglaló, államot alapító magyarok összetartozását nem vonhatjuk kétségbe. A szakirodalomban elfogadható válasz olvasható arra, hogy Konstantinos és már elődei is, köztük Bölcs 1. Dolgozatomban a görög szöveg neveinek átírásában Moravcsik Gyula fordítását követem. 317