Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Ilon Gábor–Tóth Gábor: Előzetes jelentés a Zsennye-kavicsbányában végzett régészeti feltárásról

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 lehetett a termetre vonatkozó becslést mondani (ZOKKMANN 1999b). így különösen fontos, új adat a lelőhelyünkről vizsgált négy férfi testmagasságából adódó átlag, amelynek értéke 167,8 cm. Figyelemre méltó az egyes ritka epigenetikus jellegek (anatómiai variációk) nagy száma, amely a recesszív gének felszaporodásával arra utal, hogy a temetőt közeli rokonságban álló személyek használhatták. A paleopatológiai esetek előfordulása; a fizikai stressz, a fogbetegségek, a (szövődménnyel) gyógyult törések, a csonthártyaizgalmak és gyulladások, a veleszületett mozgásszervi rendellenesség és a relatíve sok gyermeksír az egykori népesség életmódjáról és rossz egészségi állapotáról tanúskodik. Zoffmann (1994) összefoglaló munkája alapján, áttekintve a Kárpát-medence embertanilag feldolgozott bronzkori lelőhelyeit, kísérlet tehető tájékoztató jellegű Penrose-analízis elvégzésére. Jelen temető anyagából csupán a 16. sír koponyája alapján lehet összehasonlításokat tenni, így a kapott eredmények joggal megkérdőjelezhetőek, azokból csupán néhány elemet emelünk ki. Az analízist a SYN-TAX 5.0-ás verziójával végeztük. A bronzkor idejéből 13 sorozatot választottunk ki, ahol a szükségesen minimális koponyaméretek rendelkezésre álltak. Többféle transzformációt végeztünk, amelyek alapján a közösnek tekinthető eredményeket az alábbiakban lehet összefoglalni: i. a zsennyei koponyának (nem jelenti feltétlenül a népességet) a legszorosabban kimutatható hasonlósága a vatyai kultúrához tartozó, Kelebia lelőhelyen feltárt férfihoz (LlPTÁK 1957) van, 2. közelinek tekinthető a hasonlóság az urnamezős kultúra népei közül a Stillfried lelőhelyről közölt férfival (SziLVÁSSY et al. 1988), 3. hasonlóság alapján még párhuzamba állítható a korai bronzkor időszakából a Chlopice—Veséié kultúrát képviselő Ivánka pri Dunaji lelőhelyről (STLOUHAL 1964) ismert 7 férfi és a Hurbanovo csoportból Bajc-Ragona lelőhelyen (HANKOVÁ et al. 1973) feltárt 19 férfi, 4. semmi hasonlóság nem mutatható ki a középső bronzkor idejéből a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája népével (Vizic—Golokut) (ZOKKMANN 1980) és a késői bronzkor idejéből az egyeki csoporttal (Debrecen, Egyek) (SZATHMÁRY 1981). IRODALOM BONA, I. (1975): Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. —Archaeologica Hungarica, 49, 317 pp. EHGARTNKR, W. (1948): Vier frühbronzezeitliche Schädel aus Oggau, Burgenland. —Archaeologia Austriaca 1: 1—26. EHGARTNKR , W. (1959): Die Schädel aus dem frühbronzezeitlichen Gräberfeld von Hainburg. — Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, 88-89: 8—90. ERY, K. (1992): Útmutató csontvázleletek vizsgálatához. Posztgraduális antropológus-humánbiológus képzés jegyzete. — ELTE Kézirat, Budapest, 49 pp. ERY К. (1998): Length of Limb Bones and Stature in Ancient Populations in the Carpathian Basin. — Humanbiologia Budapestinensis

, 26, 87 pp. HANKOVÁ, H., STLOUHAL, M. és Тостк, A. (1973): Pohrebiste ze starsi doby bronzovc v Bajci. — Casopis Narodniho Muzea, 142: 58—88. HlCKK, W. (1987): Hügel- und Flachgräber der Frühbronzezeit aus Jois und Oggau. — Eisenstadt, 294 pp. KÁROLYI M. (1975): Adatok a Nyugat-Dunántúl kora- és középső bronzkori történetéhez. (Beiträge zur Geschichte der Früh- und Mittelbronzezeit von Westtrans-danubien) — Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője (1971-1972), 5-6: 167-194. KÁROLYI M. (2003): Savaria földjének őskori kultúrái a rómaiak előtt. — Vasi Szemle, 57(3): 271-288. KlSZKLY I. (1976): Sírok, csontok, emberek. — Budapest, pp. 39-42. 261