Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Ilon Gábor–Sümegi Pál–Sümeginé Tőröcsik Tünde–Bodor Elvíra–Juhász Imola: Ember alkotta környezet Szombathely határában a kora rézkorban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 A pollen összetétel alapján legeltetés, taposás, erőteljes emberi hatás jellemezte a mintavételi hely környezetét és antropogén ruderális társulás alakult ki a vizsgált objektum környékén és a nedves rétek, leitöltődött medrek növényzetének igen fontos jelző eleme, a harmatkása is. 32. objektum (munkagödör az 1. háztól K-re, kb. 20 méterre): Növény % Quer eus sp. (tölgy) 1 Alnus glutinosa (enyves éger) 1 Salix sp. (fűz) 1 Typha sp. (gyékény) 1 Phragmites sp. (nád) 1 Umbelliferae (ernyősvirágzatúak) 4 Polygonum sp. (keserüfű) 1 Cruciferae (keresztesvirágzatúak) 3 Cyperaceae (palkafélék) 27 Gramineae (fűfélék) 26 Compositae (fészkesvirágzatúak) 11 Planlago lanceolate, (lándzsás útifű) 3 Plant ago media (réti útifű) 4 Chenopodiaceae (libatopfélék) 6 Ericaceae (hangafélék) 4 Geum sp. (gyömbérgyökér) 2 Artemisia sp. (üröm) 2 Taraxacum sp. (gyermekláncfű) 1 Potentilla sp. (pimpó) 1 A minta összetétel rendkívül erőteljes emberi hatást tükröz vissza, ilyen pollenösszetétel általában a településeken belül alakulnak ki, ahol az épített környezett, taposott utak, állattartás, állatok, emberek mozgása következtében a természetes vegetáció teljes mértékben átalakul és kulturkörnyezet, ruderális gyomokkal jellemezhető antropogén vegetáció fejlődik ki. A pollenkép igen széles spektrumú, ez alapján igen sokféle emberi hatás (utak, kert, legelő, rét, kaszáló, erdőirtás) nyomán terjedő növény rekonstruálható, Sajnos a termesztett növények és a vad alakjaik pollen alapján nehezen elválaszthatók, de a pollen összetétel változása alapján, a többi mintával összehasonlítva feltűnő, hogy az ernyősvirágzatúak, keresztesvirágzatúak pollenjei mindig a ház közvetlen környezetében jelennek meg. Ugyanakkor a nád, gyékény és ligeterdőre jellemző fáknak bár alárendelten megjelenő pollenjei azt mutatják, hogy az eredeti növényzet maradványai a háztól nagyobb távolságra fennmaradhatott a vizsgált területen. A többi pollent a taposott felszíneket, utak mentét, kerteket, szántóföldeket borító gyomok bocsátották ki. Valószínűsíthető, hogy a természetes és mesterséges hatások következtében kialakult mozaikos környezetből, különböző élőhelyeken megtelepedő növényekből kibocsátott polleneső akkumulálódhatott a vizsgált régészeti objektumban. A rovarmegporzású növények jelentősebb aránya azt mutatja, hogy a növények egy része 2—3 méteren belül vehette körül az antropogén üledékcsapdát. 247