Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Ilon Gábor–Sümegi Pál–Sümeginé Tőröcsik Tünde–Bodor Elvíra–Juhász Imola: Ember alkotta környezet Szombathely határában a kora rézkorban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 Lilium sp. (liliom) 2 Inula sp. (peremizs) 2 Taraxacum sp. (gyermekláncfű) 1 Spergula sp. (mezei csibehúr) 1 A minta pollen anyagának megtartási állapota gyenge volt, de az anyag értékelhető maradt. A minta virágporszem összetétele, hasonlóan a többi eddig tárgyalt mintához rendkívül erőteljes emberi hatást tükröz vissza. 8. objektum (1. háztól D-re kb. 25 méterre): Növény % Quercus sp. (tölgy) 1 Alnus glutinosa (enyves éger) 1 Salix sp. (fűz) 2 Sambucus sp. (bodza) 2 Cyperaceae (palkafélék) 37 Gramineae (fűfélék) 38 Compositae (fészkesvirágzatúak) 2 Chenopodiaceae (libatopfélék) 13 Artemisia sp. (üröm) 1 Taraxacum sp. (gyermekláncfű) 1 Potentilla sp. (pimpó) A mintát a gyenge pollenmegtartás jellemezte, de a virágporszemcsék még határozhatók voltak. A fák aránya alapján a mintavételtől távolabb helyezkedtek el fák és a mintavételi helyet egy szárazabb, erősen bolygatott nyílt, legeltetett taposott, ruderális környezet vette körül. A pollenkép viszonylag szegényes, a taxonszám alacsony, szinte csak gyomvegetációra jellemző fajok kerültek elő. A ligeterő kiterjedése is kicsi lehetett, valószínűleg patakot kísérő galériaerdőnek a maradványként maradhatott fenn, mert ebből a társulásból származtathatott fás szárú pollenek aránya itt összesen a 6%-ot érte el, ha összehasonlítjuk a többi mintavételi hely pollen összetételével, akkor feltételezhető, hogy az északkeletre, keletre lévő erdőfoltból származhattak a virágporszemek. A pimpó, gyermekláncfű, sások, fűfélék megjelenése már valószínűleg legeltetés hatására történhetett. Ugyanakkor az erőteljesebb emberi jelenlétet, taposást, utak, épített környezet kialakulását az útifüvek, libatopfélék és az üröm jelenléte jelzi, bár ezek a növények a legelők határán, legeltetett környezet, rétek, kaszálók területén is terjednek. A pollenkép nyomán az 1. ház körüli területen, egy nedves réten, viszonylag magas talajvízállású területen egyértelműen emberi bolygatásnak erőteljesen kitett antropogén vegetációt rekonstruálhatunk. A szegényes pollen összetételt tartalmazó minta alapján a 1. ház déli részén antropogén bolygatású mozaikos növényzetű rét lehetett. Valószínűsíthető a pollen adatok alapján, hogy a patak allúviumon lévő természetes réten, vagy irtványon kialakított ház körüli bolygatott, emberi hatású felszín peremén kelet, északkeletrefák, vagy facsoportok maradhattak fenn. 9. objektum (1. ház mellett, attól D-re): Növény % Alnus glutinosa (enyves éger) 1 Salix sp. (fűz) 1 245