Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Ilon Gábor–Sümegi Pál–Sümeginé Tőröcsik Tünde–Bodor Elvíra–Juhász Imola: Ember alkotta környezet Szombathely határában a kora rézkorban

ILON G., SÜMEGI P., SÜMKGINÉ T. T., BODOR К. és JUHÁSZ L: Ember alkotta környezet Szombathely határában A minta pollen anyagának megtartási állapota gyenge volt, de az anyag értékelhető maradt. A minta virágporszem összetétele, hasonlóan a 111. objektum mintájához rendkívül erőteljes emberi hatást tükröz vissza, de több tételben (ernyősvirágzatúak, keserűfű, csibehúr) azoktól eltér. A pollenspektrum alapján valószínűsíthető a kertszerű földművelés. A szántóföldekhez, taposott területekhez, kertekhez kapcsolódó növények pollenanyaga nyomán egyértelműen növénytermesztéshez, és/vagy állattenyésztéshez kapcsolódó minta azt bizonyítja, hogy a települést övező szántóföld, esetleg legelő területen helyezkedett el ez a mintavételi objektum. A viszonylag széles spektrumú, eltérő egykori élőhelyeket visszajelző növények pollenszemcséi alapján egy emberi hatásra erősen átalakult, növénytermeszlésre, állattenyésztésre egyaránt használt nedves ártéri rét képe rekonstruálható. A területen vagy kertszerü, mozaikosan hasznosított földeket alakítottak ki a házak körül, illetve között, vagy zónaszerüen, övezetesen vették körül a házakat a kertek, legelök, kaszálók. Az egyes zónák, övek kiterjedése maximum 20—50 méteres lehetett és utak keresztezhették, esetleg kerítések határolhatták le. Sajnos a kerti müvelésben termesztett növények pollenjeinek jelentős része nem válik el a vad alakoktól, így a kerti növénytermesztés pontos lehatárolása pollen alapján nehezen azonosítható. Ezen a területen a település kialakítása során egyértelmű szántóföldi földművelés (esetleg kertszerű gazdálkodással), gabonatermesztés alakulhatott ki. Sajnos a búzán és a hagyományos termelési módokban a gabonafóldekhez kapcsolódó búzavirágon kívül más pollenmaradvány nem maradt fenn, nem került elő, amely a közvetlen gazdálkodásra utalna. 119. objektum (kemence hamuzógödörrel a 2. háztól DNy-ra, kb. 30 méterre): Növény % Cyperaceae (palkafélék) 5 Gramineae (fűfélék) 62 Compositae (fészkesvirágzatúak) 11 Plantago media (réti útifű) 1 Chenopodiaceae (libatopfélék) 12 Artemisia sp. (üröm) 9 A minta pollen anyagának megtartási állapota kifejezetten rossz volt, sőt valamennyi vizsgált minta közül ebben a mintában volt a legrosszabb pollen megőrződés, de az anyag, ha nagy nehézségek árán, határozható maradt. A minta rendkívül faj szegény volt és valamennyi feltárt taxon utak mentén, taposott területen, legelőkön, réteken, szántóföldek peremén egyaránt előfordulhat, ebben a feltárásban indifferens antropogén hatást jelöl, hasonlóan a 120. mintához. Amennyiben a vizsgált felszín és a régészeti objektumból származó minták egykorúak, akkor a 2. háztól és a házkörüli kertszerűen művelt területektől távolabbi, már nem szántóföldi művelés alá vont területről lehet szó, amelyet legeltetett, vagy kaszált területként hasznosíthattak. Ugyanakkor felmerül annak a lehetőségei is, hogy a kertek, vagy kertszerű szántóföldek, legelők, rétek, kaszálók mozaikosan helyezkedhettek el a településen és a házak között. A meglévő pollen eredmények alapján a házak között és a házak körüli tér mindenütt igen erőteljes emberi hatásnak volt kitérve és az egész bronzkori, vagy rézkori felszínt kulturvegetáció borította. Mindezek mellett az is feltűnő, hogy a kisebb méretű, ezért csak néhány méter sugarú felszínre kiterjedő pollen befogó sugárral rendelkező üledékgyűjtő medencék, mint ez a 119. objektumból származó minta is szegényebbek pollen taxonok szempontjából, mint a jelentősebb nagyságú, így nagyobb területre vonatkozó pollenbefogással rendelkező üledékcsapdákból származó minták. Ezek az objektív tények következtében még az azonos korú minták összehasonlítása is jelentős bizonytalansággal rendelkezik. 242