Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Régészet - Gál Krisztián–Molnár Attila: „Sé-Doberdó. Az 1998-as és 2001-es ásatások vaskori leletenyaga”
GÁL К. és MOLNÁU A.: "Sé-Doberdó. Az 1998-as és 200l-es ásatások vaskori leletanyaga" 2 méter széles sávban. Amennyire a megmaradt rész alapján ez megmondható, az objektum hosszanti tengelye kelet-nyugati irányú (így hossza 5 méter, szélessége körülbelül 3 méter. A ház alja/padlója a nyugati oldalon kissé dél felé lejt. A megmaradt részen három cölöplyuk került elő, mindhárom a gödör felmenő fala mellett. A legészakabbi a KE 28 (padlótól mért mélysége 18 cm), vele átellenben, a déli oldalon van a KE 29 jelű sekély cölöplyuk vagy gödör (mélysége a ház aljától 10—12, a ház előkerülési szintjétől 65 cm). A ház észak-keleti sarkában előkerült cölöplyuk a legmélyebb, mélysége a padlótól 25, a nyesési szinttől 15 cm. Az előkerült leletanyag nagyrészt korongolt töredékekből áll. Ezek nagyon jól — homokkal - soványítottak, jól kiégetett töredékek (grafitot kevés esetben használtak, az ilyen töredékek száma nem éri el a tizet). Színük főleg sötétszürke. A leletanyagot a különböző tálak jellemzik, ezek díszítetlenek, de van néhány nem tálhoz tartozó, díszített töredék is. Ez a dísz lehet ujjbenyomkodásokkal tagolt borda (37/6), ujjbenyomkodásokból alkotott borda (37/5), szabályos, függőleges fésűdísz (37/8, 9) vagy pedig kettős körpecsétből álló minta (37/7). A tálak lehetnek egyszerű, S-profilúak (36/1), magasabb nyakú, szögletesebb S-profilúak (36/2, 3, 7), kúpos S-profilúak (36/4, 5; 37/1) vagy behúzott pereműek. Utóbbi lehet lekerekített peremű (37/2, 3), befelé megvastagodó, szögletes peremű (36/6). Előfordul a kifelé megvastagított peremű fazék típusa is (37/4). Érdekes a 37/8 fésűdíszes töredék, amely nagyon ívelt (félkör alakú) így egy hengeres nyakú edényhez tartozhatott egykor. Két talptöredék is előkerült, ezek közül az egyik tálhoz tartozhatott (37/11 - kicsi talpkoronggal), a másik (37/10) homokkal és grafittal soványított, meredekebb oldalú edény része. A két orsógomb közül az egyik díszítetlen, trapéz keresztmetszetű (36/9), a másik töredékes, eredetileg körte alakú, a legnagyobb kiszélesedés vonalában kis, ferde bevagdosásokkal díszített (36/8). Meg kell még említeni az egyetlen előkerült vastárgyat, egy nagyon oxidálódott, kör keresztmetszetű karikát, amelyhez egy ma már felismerhetetlen formájú csüngő tartozott 2 " (36/10). Szintén ezen objektum leletanyagához tartozik két fül. Mindkettő úgynevezett szarvasfül, az egyik (37/13) lapos, világosbarna színű, nagyon töredékes, míg a másik (37/12) plasztikusabb, épebb és jobb állapotban maradt meg. Utóbbi jól — homokkal — soványított agyagból készült, sötétszürke színű. Az ilyen füllel díszített tálak egy jellegzetes Ha D/LT A körhöz tartoznak, amely egy jól körülhatárolható földrajzi régióban jelentkezik (Wien—Leopoldau, Stupava, Bucany, Sopron-Krautacker, Pilismarót—Basaharc, Hatvan—Bajpuszta) (SZABÓ 1988: fig. 6; SZABÓ 1990). A sopron—krautackeri telepen a LT A-ig követhetjük a típus használatát, itt a telephez tartozó temetkezésekben is megvannak (JEREM 1986: Taf. 3). Bucany sírjaiban szintén megvan mind a Hallstatt korú előkép, mind a LT-forma (BujNA és ROMHAUSER 1983: 279-86; SZABÓ 1985: 53, 3. Íj.). A LT A-korú változatok korongoltak és gyakran bepecsételt díszítéssel látták el őket (Stupava, Bucany, Sopron, Pilismarót, Pillichsdorf, Wien-Leopoldau, Wien—Leopoldsberg). Keltezésük egyértelmű: V. század vége-WlV. század fordulója (SZABÓ 1985: 56—8). A séi példány jellegzetesen Hallstatt-kori forma (37/12), leginkább a soproni késő Hallstatt korra datált 205. gödörből előkerült fülhöz hasonlít 21 (JEREM et al. 1984-85: 9. kép/205-1). Hasonló a Bratislava-Dúbravkan talált példány (STEGMANN-RAJTÁR 1996: Abb.8/2). Eszerint a séi példány nem kapcsolható össze a KE 27—29 leletanyagával. Erre a legnyilvánvalóbb magyarázat a ház feltárásának körülményeiben keresendő. Az objektum leletanyagában a kúpos illetve a magas nyakú S-profilú tálak, a megduzzadt peremű fazékforma egyértelműen egy későbbi horizontot 20. Ehhez hasonlót a kora LT inzersdorfi temetőből, egy férfisírból ismerünk (két karika volt a sírban, ezek közül az egyik nagyobb, a másik megközelítően akkora, mint a séi). Ez a bizonyos karika deréktájon került elő, valószínűleg az öv tartozéka lehetett (NKUCKBAUKK 1996: Taf. 15/4). 21. A séi telepen is megvan, a már említett objektumon kívül Hallstatt objektumokból. 204
